Reli

Marc Chagall életútja és az abban megjelenő vallási elemek és motívumok – Második rész

2019. július 20. - Reliadmin

Marc Chagall-ról szóló cikksorozatunk első részében már beszéltünk arról, hogy a festő személyes és nagyon sajátos, zsidó – keresztény motívumokat megjelenítő ikonográfiája miként alakult ki. Milyen volt az az őt körülvevő politikai – társadalmi erőtér, ami meghatározta, milyenek voltak az előtte álló minták és kik voltak a mentorai. Röviden áttekintettük, hogy milyen hagyományokhoz volt hű és milyen nyugat-európai áramlatok voltak rá hatással. Ebben a részbe pedig, ahogy arról már szó esett a Fehér keresztre feszítés címet viselő festményével fogunk kicsit részletesebben foglalkozni.

Maga a keresztre feszítés a kivégzés egy olyan formája volt, amelyet a rabszolgák, idegenek, és a legaljasabb bűnözők számára tartottak fönn. A katonai szökevényeken kívül a római polgárok rendszerint védve voltak ettől a halálnemtől.

Több zsidó festőnél is tetten érhető Jézus zsidóként való ábrázolása, akár csak Chagallnál. Az ő egyik legkorábbi ilyen témájú alkotása egy 1930-as rajz, ahol Jézust már imakendőben ábrázolja, egy dél-francia tájon keresztre feszítve egy ablak előtt. Ennek elkészítése után nem sokkal Berlinben járt, ahol már erős zsidó ellenes közhangulat uralkodott, ami a zsidó üzletek ablakainak betöréséhez vezetett. Így ez a korábbi motívum új jelentést is kapott. Ez után 1931-ben 2 hónapra a Szentföldre utazott, ahova a tel-avivi múzeum megnyitójára érkezett: „Messziről özönlene a Siratófalhoz a sárga, kék és vörös köpenyes, szőrmesapkás zsidók. Sehol másutt nem látni ekkora kétségbeesést és ennyi örömet.” Később további hatást gyakorolt rá egy másik munkája is: Ambroise Volland művészetritikus és gyűjtő megbízta a Biblia illusztrálásával. Ezen három évig dolgozott; az ezzel töltött időben elutazott Amszterdamba, ahol Rembrandt (akiért már fiatal korában is rajongott és bibliai témájú munkáit tanulmányozta).

A Fehér keresztre feszítés 1938-ban készült a második világháború előtt. Bár a mű középpontjában Jézus keresztre feszített alakja látható, mégis az alkotót körülvevő események érhetőek rajta tetten, nem pedig az evangéliumi történések. Az időpont egybe esik azzal, hogy a náci németek megszállták Ausztriát és lerombolták a müncheni (Kristalnacht)[1], majd a nürnbergi zsinagógát, a német zsidókat pedig koncentrációs táborokba hurcolták és kezdetét vette a szervezett zsidóüldözés. „Európa pedig némán tűrte, ahogy Jézust újra keresztre feszítik.” Nem a konkrét eseményeket festette meg, azok, mint allegória jelennek meg a vásznon.

chagall.jpg

Marc Chagall: Fehér keresztre feszítés

Chagall számos vizuális elemmel hangsúlyozta a festményen Jézus zsidóságát: 1. a szokásos ábrázolástól eltérően nem fehér gyolcs van a teste köré tekerve, hanem imakendő; 2. a kép közepén alul látható egy égő menóra; 3. a kereszt fölött ószövetségi alakok, a gyászoló ősatyák; 4. az INRI[2]-n pedig arameus nyelvű a felirat, miszerint a „názáreti jézus, a zsidók királya”. A nem statikus elemek is hangsúlyosak: az égő épület (orosz falusi házak), a katonai roham és a hajókkal menekülő emberek pedig az aktuális, otthonában zajló események allegóriái; a Szovjetunióban zajló eseményekre történő utalások.

Később is számos, az események változását bemutató művei készültek, így 1940-ben a helyzet romlásával egy új változatát is elkészítette a Fehér keresztre feszítésnek. Ezen Jézus kapedlit visel, az INRI felirat helyén pedig a 10 parancsolat olvasható. Európában már nem csak hogy nincs fénysugár, ami megvilágítaná Jézust, de a menóra is felborult. Ez után egy évvel készültek a Kálváriára vezető út vázlatai és a Sárga Krisztus, ezt követte a Leszállás a keresztről, illetve 1943-ban festette meg a Sárga keresztre feszítést.

Ezek után is tovább foglalkozott a témával, így itt meg kell még említenünk a rajzaival illusztrálva, 1953-ban megjelent Avrom Szuckever által írt, Szibir című ciklust, amely a vilnai gettó felszámolása után a város csatornáiban élő 10 zsidóról szól. Művészetének egyik legnagyobb jelentőségét az adja, hogy a számos tragédia, amit átélt, nem bénította le. Soha nem törődött bele az ember boldogtalanságába és megcsúfolásába.

Épp úgy, ahogy rá is számos elődje és kortársa hatott, igaz ez vele kapcsolatban is másokra vonatkozóan: így például magyar, szintén zsidó származású kortársára, Álmos Imrére is, akivel Párizsban töltött évei alatt személyes kapcsolatban is álltak. Álmos munkáira nem csak témáját vagy a használt technikákat tekintve volt hatással, de magát Chagallt is megrajzolta számos alkalommal.

A sorozat következő részében az ő kapcsolatukról és az annak eredményeként született alkotásokról lesz szó.

 

- Paizs Melinda Adrienn

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

Megjegyzések

[1] A kristályéjszaka, központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938november 910-én. Az akcióra ürügyként egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása szolgált. 

[2] „Kereszt-ereklye, a megfeszített Jézus feje fölé erősített, 40x25 cm-es fatábla. Arámul, görögül és latinul áll rajta Jézus elítélésének oka, amint Pilátus gúnyolódva mondta: „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. (Magyar Katolikus Lexikon)

 

Irodalomjegyzék

  1. Dombrovszky Ninette: Ábrahám áldozata (1 Móz 22, 1-18). A biblikus téma Chagall művészetében. Doktori disszertáció. ELTE, Művészettörténet – tudományi Doktori Iskola, Bp., 2008. (Online: btk.elte.hu/art/dombrovszky/diss.pdf, 2019.05.21)
  2. Ziva Amishai – Maisels: Hit, etika és a holokauszt – A holokauszt krisztusi jelképei. In.: Múlt és jövő, Bp., 2002/2-3. 121-137. (Online:http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/577/, 2019.05.27.)
  1. Dávid Kata: Chagall. Corvina Kiadó, Bp., 1971.
  2. Salamon Vera: A rejtőző város költője – Avram Szuckever. In.: Múlt és Jövő, Bp., 1991/1: 5.
  3. Vassilios Tzaferis: A keresztre feszítés: régészeti bizonyítékok. : Múlt és Jövő, Bp., 1991/4: 36-42.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://reli.blog.hu/api/trackback/id/tr4414971724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása