Reli

Homo religiosus – Avagy a vallás eredetének nyomában

2018. október 24. - Reliadmin

A vallás keletkezésének kérdése hosszú ideje foglalkoztatja a szakembereket, és a téma egészen napjainkig központi szerepet játszik a vallástudományi kutatásokban. Honnan ered az emberi vallásosság? Mikor lépett színre a Homo religiosus? És mi mindent tekinthetünk az első vallásos jelenségeknek?

A téma kapcsán bizonyára sokaknak beugrik egykori középiskolás történelem tankönyvük, amelynek lapjain (kiadási évtől függetlenül) biztosan helyet kapott az Altamira-barlang falát díszítő bölényábrázolás vagy a Willendorfi Vénusz fényképe. Valószínűleg rögtön magyarázatot is tudunk társítani hozzájuk, hiszen még emlékszünk, hogy a barlangfestmények a vadászmágiával állnak összefüggésben, esetleg valamiféle beavatási szertartásokhoz készültek. A kisméretű Vénusz-szobrokról pedig azt tanultuk, hogy termékenységi szimbólumok vagy Anya Istennők. És valóban. Ha az első vallásos emberek nyomába szeretnénk szegődni, valahol itt, a paleolitikumban kell kezdenünk a kutatást - habár nem épp abban a formában, ahogyan azt a tankönyvekben olvassuk.

Image result for Altamira-barlang falát díszítő bölény ábrázolás

Altamira-barlangi bölény

Image result for willendorfi vénuszWillendorfi Vénusz

A vallás kialakulását evolúciós perspektívából vizsgáló szakemberek egy része az ún. „szimbolikus forradalommal” köti össze, amelyet egyes kutatók a középső paleolitikum időszakához, vagy annak második feléhez (70-50 ezer év) kötnek. Mások jóval későbbre, a felső paleolitikum kezdetére (40-30 ezer év) datálják. Az emberi fejlődés azon szakaszát nevezik így, amikor megjelentek a szimbolikus viselkedési formák, tárgyak, jelek, azaz a szándékos emberi temetkezések, a barlangfestmények, valamint a kisméretű szobrok.

Eckart Voland szerint például a középső paleolitikum végén lezajlott „szimbolikus forradalom” a vallásgyakorlat meglétét jelenti. Ettől az időszaktól kezdve minden társadalomban tapasztalhatunk vallási jelenségeket. Számára a vallás transzkulturális jelenség, ezért a vallásosság az emberi képességet jelenti a vallásos viselkedésre. Azaz onnantól, hogy biológiailag alkalmasak vagyunk rá, vallásosak vagyunk. Voland úgy fogalmazott, a vallásosság legalább olyan régi, mint az emberi szimbolikus kultúra és elválaszthatatlanul összefonódik az emberi természettel.

Ez az elképzelés nem egyedülálló a kutatók körében. Robin Dunbar szintén a „szimbolikus forradalom” változásaival hozza kapcsolatba a vallást; annak első szakaszát „egyéni vallásként” definiálja, amely nagyjából 50-40 ezer évvel ezelőtt jelent meg.  Nem sokban tér el ettől Marosán György elképzelése, aki nagyrészt elfogadja Dunbarnak a vallás szintjeire vonatkozó gondolatait, és a „szimbolikus forradalom” után színre lépő „személyes vallást” úgy határozza meg, mint a túlvilági lényekben való hit, a meggyőződés, hogy befolyásolhatjuk őket, valamint a rituálék által kiváltott vallásos élmény.

Az evolúciós pszichológus Matt J. Rossano ennél tovább megy: mivel a felső-paleolitikum emberei anatómiailag modern emberek voltak, és a vallás emberi univerzalitás, így biztosnak tűnik az a következtetés, hogy a vallás a felső-paleolitikum legkorábbi időszakától kezdve (nagyjából 35 ezer éve) jelen volt. Ám ő tovább megy ennél és kísérletet tett annak megfejtésére, hogy hol és milyen formában találhatjuk meg a vallás „csíráit”: az első vallási jelenségek feltűnését (durván 300 – 150 ezer év között) elő-vallásként definiálja, amely kizárólag eksztatikus rítusokra korlátozódott. A felső-paleolitikumot megelőző időszakkal kapcsolatban (kb. 150 – 35 ezer év között) már átmeneti vallásról beszél, ahol az eddigi rítusok mellett megjelennek a sámánisztikus gyógyító rituálék, majd a felső-paleolitikum kezdetén (35 ezer év) ezek bővültek ki elit rituálékkal, valamint az ősök tiszteletével. Természetesen sokan vitatják Rossano és társai elképzeléseit, mégsem szabad figyelmen kívül hagyni ezen teóriákat, hiszen az evolúciós és kognitív tudományok már eddig is nagyban hozzájárultak a téma kutatásához és számos további információval szolgálhatnak a jövőben is.

Talán soha nem fogjuk megtudni, pontosan mikor született meg az első vallásos elképzelés. A kutatók ugyanakkor nagyrészt megegyeznek abban, hogy az európai felső-paleolitikum (Kr.e. 40-35 ezer-11-10 ezer év) művészete, legalábbis a barlangfestmények és a kisméretű szobrok egy része, valamint az ebből az időszakból származó temetkezések valamiféle hiedelemvilág meglétére utalnak. Ezen a ponton túl azonban nincsen egyetértés. Néhányan csupán valamiféle egyszerű vallásos jellegű elképzelésnek, esetleg azok kisebb, laza csoportjának tartják a fent említett régészeti leleteket, míg mások szerint ekkor jelent meg elsőként maga a vallás.

A középső-paleolitikum (Kr.e. 200 ezer-40/35 ezer év) idején élt őseink hasonló viták kereszttüzében állnak: kevés információval rendelkezünk róluk, néhány jel mégis arra mutat, hogy valamilyen vallásos képzet már ekkor is létezett. Sokak szerint ezt jelzi az a tény, hogy halottaikat gyakran eltemették, helyenként vörös okkerrel, állatcsontokkal, vagy (a pollenvizsgálatok tanúsága szerint) virágokkal. Habár jelenleg sem a rendelkezésünkre álló régészeti leletek, jelenségek, sem pedig a különböző tudományágak adatai és eredményei nem bizonyítják meggyőzően a vallás jelenlétét a felső-paleolitikum előtti időszakban, összességében azonban határozottan arra utalnak, hogy néhány viselkedési forma vallásos elképzelést takarhatott. Ez alapján úgy tűnhet, ebben az időszakban már nem csak a tűz és a beszéd, hanem a vallás is az ember vívmányai közé tartozott.

- Hegedüs Gabriella

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

Felhasznált irodalom

  • MAROSÁN György 2008.   A vallás evolúciós elmélete. In: Világosság, 2008/5. 99–109. é. n.     A vallás evolúciója – egy „just so story” rekonstruálása. http://xn--marosn-tta.hu/gondol/index.html Hozzáférés: 2016. 10. 30. 
  • ROSSANO, Matt J. 2006.     The Religious Mind and the Evolution of Religion. In: Review of General Psychology. Vol. 10, No. 4. Dec. 2006. http://www2.southeastern.edu/Academics/Faculty/mrossano/recentpubs/EvolOfReligionFinal.pdf Hozzáférés: 1016. 10. 27.
  • VOLAND, Eckart 2009.       Evaluating the evolutionary status of religiosity and religiouseness. In: The biological evolution of religious mind and behaviour. (szerk.: VOLAND, Eckart–SCHIEFENHÖVEL) Berlin. 9–24.

A bejegyzés trackback címe:

https://reli.blog.hu/api/trackback/id/tr3814319167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása