„Miért van annyi erőszak körülöttünk?” – teszi fel korunk talán legégetőbb kérdését egyik cikkének nyitányaként René Girard. (Girard, 2003) S valóban, az erőszak jelensége behálózza az egész világot, valamilyen formában kisebb vagy nagyobb intenzitással, de jelen van mindenütt - a családokban, az iskolákban, a munkahelyeken -, tekintet nélkül korra, nemre, társadalomra. Az erőszak, mintha nem ismerné a tér és az idő korlátait, végigkíséri az emberiség történetét szerte a világon, nem ismer a régészet és a történettudomány olyan korszakot, amelyet ne terheltek volna különféle konfliktusok, fegyveres összetűzések illetve háborúk, amely alól a jelenkor sem kivétel, elég, ha csak a globálissá vált terrorizmus világméretű fenyegetésére gondolunk. Nem véletlen tehát, hogy valamennyi, az emberrel, a társadalommal, valamint a kultúrával foglalkozó tudományág számára megkerülhetetlen feladat, hogy valamilyen szinten foglalkozzon az erőszak kérdéskörével. Legáltalánosabb szinten a kérdésfelvetés tulajdonképpen az, hogy az erőszak vajon az emberi természet sajátja, valamiféle „freudi gyilkos ösztönből” fakad-e, illetve léteznek-e agresszivitásért felelős gének (biológiai elmélet), vagy – egyfajta politikai-filozófiai természetűnek tekinthető álláspont szerint - az ember alapvetően békés és jó, az erőszakos indulatokat pedig kizárólag valamilyen külső körülmény okozza-e, mint a kulturális, vallási, szociális vagy vagyoni különbség, társadalmi egyenlőtlenség. (Girard, 2003)

Vallástudományi szempontból a kérdés óriási relevanciával bír, hiszen a vallás és erőszak problémaköre vitathatatlanul a legérzékenyebb és az érdeklődésre leginkább számot tartó témák egyike, amely a társadalmi diskurzus valamennyi színterén jelen van, mind a hétköznapi, mind a tudományos szférában az érdeklődés homlokterében áll, ami nem marad meg pusztán a szöveg szintjén, hanem a társadalmi valóságot is alakítja, befolyásolja. Ez a kérdéskör nagyon indulatos és heves reakciókat képes kiváltani, amely egyaránt megosztja a laikus publikumot valamint a társadalomtudományok képviselőit is. Tagadni vagy relativizálni a vallás és az erőszak közti összefüggést legalább annyira naiv és elhibázott álláspont, mint a vallást megtenni kizárólagos bűnbaknak valamennyi erőszakos cselekedetért illetve társadalmi-politikai konfliktusért.

Könnyen belátható, hogy egyik koncepció sem bizonyul kielégítőnek sem tágabb társadalomtudományi aspektusból, sem pedig szűkebb vallástudományi kontextusban. René Girard mimetikus elmélete egy harmadik utat képvisel, amely egészen újszerű megközelítésben tárgyalja a vallás és az erőszak kapcsolatát, ezáltal figyelemreméltó és bizonyos szempontból talán provokatívnak is mondható gondolatokkal gazdagítva a vallástudományt. Két részes írásom következő részében egy rövid, bevezető jellegű áttekintést szeretnék nyújtani Girard elméletéről főbb művein keresztül. Munkássága olyan jelentős és innovatív, hogy elismerésül 2005-ben beválasztották a Francia Akadémia halhatatlanjainak soraiba, (Haven, 2015) valamint több tudományos és ismeretterjesztő cikkben is olyan jelzőkkel illetik, mint a „társadalomtudományok Einstein-je” (Bowyer, 2015) vagy „a társadalomtudományok új Darwin-ja” (Farkas, 2015; Haven, 2015) Ezek a „titulusok” arra utalnak, hogy elmélete olyan átfogó, hogy valamennyi társadalomtudományi, illetve az emberrel foglalkozó diszciplínát – mint például a szociológiát, történelmet, antropológiát, jogot, filozófiát, pszichológiát stb. – képes egy egységes értelmezési keretbe foglalni és abból magyarázni. 

- Tóth Péter

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Források        

• Bowyer, J. (2015). René Girard, 'The Einstein of The Social Sciences'. Forbes. Webcím: https://www.forbes.com/sites/jerrybowyer/2015/11/30/rene-girard-the-einstein-of-the-social-sciences-rip/#7b72d0e5a1a2 Utolsó letöltés:
• Farkas, G. (2015). Meghalt René Girard. Webcím: http://24.hu/tudomany/2015/11/05/meghalt-rene-girard/ Utolsó letöltés:
• Girard, R. (1966). Deceit, desire, and the novel : self and other in literary structure. Baltimore: Johns Hopkins Press.
• Girard, R. (1977). Violence and the sacred. Baltimore: The Johns Hopkins University Press.
• Girard, R. (2003). Erőszak és kölcsönösség. 2000 : irodalmi és társadalmi havilap : a 2000 Irodalmi és Társadalmi Egyesület folyóirata, 15.(1.), 5-15.
• Girard, R. (2013). Mi rejtve volt a világ teremtésétől fogva. Budapest: L'Harmattan Kiadó.
• Haven, C. (2015). Stanford professor and eminent French theorist René Girard, member of the Académie Francaise, dies at 91. Webcím:  https://news.stanford.edu/pr/2015/pr-rene-girard-obit-110415.html Utolsó letöltés:
• Palaver, W. (2013). René Girard's Mimetic Theory. Michigan State University Press.