Ha van olyan szerencséje az embernek, hogy egyszer eljut Japánba, akkor az esetek többségében azért érdemes besűríteni legalább egy gyors szentély-látogatást a (valószínűleg igen sűrű) programba. A rodsshinto.com oldalán található becslés szerint 2015-ben körülbelül 81.000 szentély volt található, így bőven akad opció, amiből választhatunk.

Egy shinto szentélyhez érve különböző teendőket kell elvégezni, mielőtt imádkozásba kezdenénk. A megtisztulás rítusát követően szokás meghajolni, mielőtt átlépjük az úgynevezett torii kaput, mely a szentély bejáratát jelzi. Ezután az ember kisebb aprópénzt adományoz, meghajol és tapsol kétszer, végül pedig fohászkodik a szentély istenéhez. A szentélylátogatás egyik kiemelt időszakának számít általában az újév és annak környéke.

Japánban azonban, amely ország a digitális evolúció egyik éllovasa, úgy tűnik bizonyos hagyományok átalakulóban vannak a szentélylátogatás vonatkozásában (is). Több shinto szentélyben és buddhista templomban ugyanis lehetőség van ma már aprópénz helyett digitális felajánlásokat tenni. Ebben az esetben általában a megfelelő applikáció letöltése mellett szükségünk van egy, a templom vagy szentély által kitett QR kódra, amely segítségével a fizetés lebonyolítható. 

Habár valószínűleg hosszútávon a fogyasztói igények fognak diktálni a szolgáltatást bevezető szerzetesek némelyike szerint, mégis, ezen gyakorlat megítélése igen csak vegyes a helyiek részéről. Az érem egyik oldalán az érvek a kényelem, a gyorsaság és a társadalmi változásokkal való lépéstartást emelik ki. Emellett nem elhanyagolható érv, hogy a külföldi pénznemben bedobott apró beváltása igen nehézkes ilyen kis összeg esetén. Az érem másik oldalával egyetértő emberek az adatvédelem és a névtelenség kérdését illetve a rítus szentségének elvesztését hozzák fel érvként. Ugyancsak megjelenik az ellenérvek között, hogy így kisebb jószerencse jut az adományozónak, illetve, hogy ez a módszer sértő az istenségre nézve.

A Kiotói Buddhista Szervezet (Kyoto Buddhist Organization) ennél komolyabb érvet is felsorakoztat az új metódus ellen: a digitális fizetés könnyen teremthet olyan szituációt, melyben a vallásszabadság sérül annak köszönhetően, hogy a befizetett adomány összegéhez és a kedvezményezetthez kapcsolódó adatok elérhetővé válnak. Ennek nyomán pedig újfajta adóztatási gyakorlatok alakulhatnak ki, melyek erőteljesen hátráltathatják vagy előnytelen helyzetbe hozhatják a japán "vallási piac" egy-egy szereplőjét.

Takayuki Tokuno, a Komazawa Egyetem professzora azonban egy másik perspektívából közelíti meg a kérdést amikor rámutat, régen rizst és egyéb élelmiszereket, tárgyakat adományoztak az emberek, melyet végül felváltott az aprópénz-adományozás gyakorlata. Hasonló folyamatnak lehetünk szemtanúi a jövőben, amikor az aprópénzt a QR kódok és a digitális fizetési módszerek fogják lecserélni.

Akárhogyan is, egy japán szentély meglátogatása biztos, hogy maradandó élményt okoz az embernek. Az pedig, hogy a fenálló lehetőségek nyomán milyen úton látjuk a legjobbnak megtenni felajánlásunkat, a mi lelkiismeretünkre van bízva elsődlegesen.

- Barcsa Krisztina

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!