„Amikor a gyomor megtelt, az értelem aludni kezd. A bölcsesség némává válik.“ (Luqman)

Előző hétvégén a szerkesztőségünk több tagja is részt vett Fiatal Kutatók és Doktoranduszok X. Nemzetközi Jubileumi Teológuskonferenciáján Egerben. A rengeteg érdekes előadás meghallgatásán kívül azért is jók ezek az események, mert ilyenkor lehetőségünk nyílik arra, hogy akár szünetekben, akár vacsora közben olyan beszélgetéseket folytassunk, amikből később építkezhetünk a saját kutatási területünkben is, másrészről másokéra is rálátást nyerhetünk. Így esett, hogy szóba került egy szombat esti kávé közben a böjt. Miért böjtölünk? Mi számít egyáltalán böjtnek? Mai cikkünkben (és a következő részében) ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Európában a legtöbbet a Húsvétot megelőző keresztény böjtről tudunk általánosságban, ami a 4. században vált általánossá Jézus 40 napos pusztában való böjtölésének nyomán. Azinban majd' minden vallásban megjelenik a lemondás valamilyen formája különböző eseményekhez kötötten, szigorúbb és enyhébb böjti napok formájában egyaránt. Közös pont a vallások böjtjeiben, hogy elsősorban a test megfegyelmezésére irányul az elme megtisztítása, a vallásos hit és az isten-kapcsolat mélyebb, tisztább megélése érdekében.

A hindu vallásban a böjt nem kötelező, hanem erkölcsi és szellemi cselekedet, de ez az, ami harmonikus kapcsolatot hoz létre a test és a lélek között. A mindennapokban a világ kényelmes formája nem engedi az emberek számára, hogy a szellemi megélésre koncentráljanak, ezért arra kell törekedni, hogy az egyén korlátozásokat vezessen be önmagával szemben, hogy összpontosíthassa az elméjét. Ennek egyik formája a böjt, ami testi és lelki haszonnal is bír, hisz a lélek megtisztulása mellett a test is megpihenhet és megszabadulhat a méreganyagoktól.

Az, hogy mennyire szigorú egy ilyen periódus, az a személyes, családi és közösségi meggyőződésektől függően változhat. Ezt a vallást a több periódusú böjt jellemzi. A leggyakoribb böjti alkalom az Ekadashi napja, amit spirituális napnak tekintenek. Az, hogy mikorra esik, a hold két fázisával van összefüggésben, ami nagyjából havonta kétszer figyelhető meg. Sok hindu júliusban és augusztusban vegetáriánus étrendet folytat, továbbá böjtöl ilyenkor minden hétfőn és szombaton, egészen estig. Sok nő böjtöl hétfőnként, hogy jó férje legyen.

Egyes esetekben a böjt a napi egy étkezésre való szorítkozást jelenti, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a testnek szenvednie kell. Sőt, ezek a korlátozások a napi étrend változatosabbá tételének és az új ételek kipróbálásának egyik módját is szolgálhatják. Időnként elegendő bizonyos típusú élelmiszereket mellőzni és másokat használni helyette, anélkül, hogy mennyiségi korlátozással élnének. A húsfogyasztók például ilyenkor szigorúan vegetáriánus ételeket fogyaszthatnak, a vegetáriánusok pedig a rizst, a búzát, az árpát és a lencséket felcserélhetik burgonyával. A nap folyamán az édesség és snack-ek fogyasztása sincs megtiltva, de vannak olyan böjti napok, amik kifejezetten különleges ételek elkészítését indokolják. A modak például, ami a kókuszdióból készült és rizsliszttel borított édes gombóc, van, hogy kifejezetten böjti napokra készül, ahogy a bhog és a ladoo is. Ilyen alkalom például a Ganesh isten (az akadályok eltávolítója, a bölcsesség és intelligencia istene) imádatára fókuszáló 10 napos fesztivál a Ganesh Chaturthi.

Az iszlám böjtje a ramadan, ami sokkal kevésbé megengedő, hisz itt a böjt (szijám) a vallás 5 alappillére közül az egyiket képezi. Megtartása így, néhány kivételt leszámítva (melyek: a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek) mindenki számára kötelező. A hagyomány arra emlékszik a ramadán során, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed prófétának az akaratát, aki elvonult a Híra hegyre elmélkedni és böjtölni. Hangsúlyozzák, hogy ez egy, a test és az elme számára is fontos megtisztulás, ami egyúttal toleranciára, fegyelemre, és egymás tiszteletére tanít. Az Ekadashihoz hasonlóan változik az időpontja, de mindig a holdnaptár 9. hónapjára esik. A lemondás itt nem csak fizikai természetű. A böjtölőknek azon túl, hogy nem vehetnek magukhoz élelmet napkeltétől napnyugtáig, ugyan ebben az időszakban tartózkodni kell az ivástól, a dohányzástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, és a pletykát is; bár utóbbiaktól minden más időszakban is szükséges távol maradni. Böjtölni kell a triviális beszélgetések tekintetében is, úgymond a nyelvet is böjtöltetve ezzel. A luxus élvezése helyett pedig a szerény életmódot kell választani.

Arról, hogy milyen értelmezései lehetnek a böjtnek a 21. században, azaz; Kapcsolatban állhat-e például az éhségsztrájk a böjttel? Lehet-e böjt egy állandó étrend, mint például a vegánság? a következő részben esik majd szó. Azoknak pedig, akik hosszabban olvasnának a böjtről sok szeretettel ajánlom a New York Times bestsellerét, Jentezen Franklin A böjt című, magyar nyelven is megjelent könyvét.

- Paizs Melinda Adrienn

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Források:

• https://www.alimentarium.org
• https://www.islamicity.org/11721/ramadan-and-its-benefits/