Az előző cikkekben olvashattunk arról, hogyan vált az újpogányság egy világszerte népszerű, rendkívül eklektikus mozgalommá, amely felhasználja mind az ókori pogány hitvilág, mind az okkultizmus elemeit, valamint a természet modern tiszteletét. Ehhez kapcsolható ezen cikk témája, melyben rávilágítok az újpogány közösségkutatás legfőbb problémáira.        

Ahogy az eddigi kutatásaim alapján megfigyeltem a budapesti Wicca,[1] Ásatrú,[2] és Yotengrit[3] közösségekben az elmúlt nyolc évben, az újpogány csoportokra nem feltétlen alkalmazható a „hagyományos” közösség definíció.  Hankiss Elemér szerint a közösség fogalma olyan emberi együttélés, amelyet az alábbi tényezők tartanak össze: közösségi érdek, közös cél, közös értékrend, tudat. Ő két nagy csoportot különített el: a közvetlen (pl. család, munkahely), és eszmei közösséget (pl. klubok).[4]

Hogy pontosítsam az elemzést, megvizsgáltam a vallási közösség fogalmát is. Erről Émile Durkheim is írt, szerinte ez olyan morális közösségeket jelent, amiben a hívek összefüggő szent, vagyis elkülönített és tiltott dolgokra vonatkozó hiedelmekben hisznek és gyakorlatokat végeznek.[5]

Viszont ahogy én a terepmunkáimon tapasztaltam, az újpogány közösségek esetében a hívők szabadon válogatnak a közösségek között. Arra is volt példa, hogy valaki nem érezte magát jól az egyik vallás csoportjában, és végül áttért egy teljesen másik újpogány vallás közösségébe. Számukra nincsenek szigorúan megkötött vallási dogmák – vagy akár vallások. A közösségekben erős a fluktuáció, általában jellemző egy 4-5 fős belső kör, de a többi hívő gyakran cserélődik.

1. kép: készülődés egy ünnepi rituáléra a Magyar Ásatrú Gyülekezési Pont szervezésében.

Ezen kívül érdemes kiemelni, hogy ahogy az interjúk során és a kérdőívek „Egyéb” megjegyzésében láthattam, a hívők sokszor inkább életmódként élik meg a vallást, mint konkrét vallásként (pl. nem ülik meg a fő ünnepeket, nem imádkoznak, de betartják az erkölcsi törvényeket) – ahogy Tomka Miklós jellemezte, a maguk módján vallásosak. Ritkán, de előfordul, hogy egy karizmatikus vezető köré csoportosul a közösség, és ha ilyen esetben a vezető meghal vagy külföldre költözik, a közösség is nagyobb eséllyel foszlik szerte.[6]

2. kép: Koppány nembeli őrző Tokmak Karaul táltos, az Aranykopjások néhai vezetője

Megfigyeléseim alapján az újpogány közösségek online is aktívak, érdemes erről is szót ejteni. Ahogy eddig tapasztaltam, a budapesti közösségeknek léteznek olyan előnyben részesített helyeik, ahol rendszeresen összegyűlnek ünnepek alkalmával[7], de jellemzőbb az online közösségek kialakulása, főleg zárt Facebook csoportokon keresztül. Ezekben a csoportokban beszélik meg a vallással kapcsolatos kérdéseiket, az ünnepi események részleteit, valamint egyéb, mindennapi problémáikat is.

Viszont problémát jelenthet, hogy tapasztalataim szerint az online fórumok tagjai nem feltétlenül azonosak a vallási csoportok hívőivel. Ez a kutatás végén, az adatok kiértékelésekor ahhoz vezethet, hogy az eredmények következetlenek lesznek, mivel a Facebook csoportok és más online fórumok sokkal változatosabbak, mint maguk a vallási közösségek. Nevezetesen sok érdeklődő is jelen van a csoportokban, akik nem vallásos emberek, azokkal az illetőkkel együtt, akik az adott vallást oktatják és követik.

Ahogy láthattuk, aki az újpogány közösségek kutatására veszi a fejét, több problémába is ütközhet: elsődlegesen azt figyelheti meg, hogy a közösségek tagjai folyamatosan fluktuálódnak, csak egy kis létszámú belső kör az állandó. Másodszor feltűnik a kutatónak, hogy online is jelen vannak a csoportok, de ezekhez bárki (azaz érdeklődők és vallásos egyének egyaránt) csatlakozhat. Ezért úgy látom, érdemes egyszerre online és „offline” (interjúztatás, résztvevő megfigyelés) kutatást végezni egymással párhuzamosan, ezáltal lehet pontosabb adatokat nyerni az adott közösségről és vallásról.

 - Bodzásné Csényi-Nagy Krisztina

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Megjegyzések

[1] A Wicca vallást Gerald Gardner alapított Angliában, az 1960-as években. A vallást saját okkult társaságokban szerzett tapasztalatai alapján alkotta meg (pl. Szabadkőművesség, Aleister Crowley tanításai) és egy sajátos mitológiát alkotott meg egy romantikus boszorkányalakkal a központjában. Egy istent és egy istennőt tisztel, valamint hisz a természet szellemeiben is.

[2] Az Ásatrú az ókori északi pogány szokásokat és istentisztelet igyekszik a modern világban átültetni ókori és középkori források alapján (pl. Edda). Az Ász istencsoportot imádja (mint például Odin, Thor, vagy Frigga), másrészt a Vánokat is tiszteli (közéjük tartozik például Frey és Freya, vagy Loki). Rajtuk kívül nagy hangsúlyt kap a hódolás a természet és az ősök szellemeinek is.

[3] A Yotengrit az újtáltos mozgalom egyik ágazata, és amint a legtöbb újtáltos mozgalom esetében látható, itt is fontos a magyar, illetve magyarnak vélt hagyományok őrzése (pl. íjászat, borkultúra, néptánc stb.), a nemzet tisztelete, illetve a magyar ősvallás rekonstrukciója. Alapítója, Máté Imre egy rendkívül komplex és gazdag mitológiát alkotott meg, mely többek között magába foglalja Gönüz isten és Ukkó istennő imádatát, a természet tiszteletét, és egy kidolgozott erkölcsi rendszert (jó szomszédság törvénye, az egyenlőség törvénye, nők és férfiak helye a világban stb.).

[4] Hankiss 1982: 304.

[5] Durkheim 2003: 45– 46.

[6] Erre jó példa az Aranykopjások közössége, aamelyet a magát Koppány nembéli Karaul Horvát fia János György, őrző Tokmak Karaul táltosnak nevező férfi vezette. Hitviláguk nagyrészt az ősmagyar és szkíta hagyományok kvázi-felélesztésén alapult. Viszont 2009-es halála után a csoport feloszlott; és bár volt arra törekvés, hogy a táltos fia vigye tovább a mozgalmat, ő végül erre nem vállalkozott.

[7] Például az Magyar Ásatrú Gyülekezési Pont rendszeresen Normafára szervezi a találkozókat.

Felhasznált irodalom 

• Durkheim, Emile (2003). A vallási élet elemi formái. Budapest: L'Harmattan Kiadó.
• Hankiss, Elemér (1982). Diagnózisok (gyorsuló idő). Budapest: Magvető.
• Varga, Zoltán (2009). Elhunyt Karaul őrző táltos. http://kurultaj.hu/2009/12/elhunyt-karaul-orzo-taltos/. Let Szilágyi Tamás – Szilárdi Réka. 2007. Az Istenek ébredése. Az újpogányság vallástudományi vizsgálata. Szeged: JATEPress.
• Strmiska, Michael. 2000. Ásatrú in Iceland: The Rebirth of Nordic Paganism? Nova Religio: The Journal of Alternative and Emergent Religion. 4 (1). 106–132.
• Bali János. 2014. „Kortárs ősmagyarok.” Mítosz és kultúra. In: Povedák István – Szilárdi Réka (szerk.): Sámán sámán hátán. A kortárs pogányság multidiszciplináris elemzése. 24–33. Szeged: Szegedi Tudományegyetem.öltés ideje: 2018.01.10.

Képek forrásai 

• 1. kép: https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/53833621_10211624787970273_4446362986218520576_n.jpg?_nc_cat=101&_nc_oc=AQmEMEm13XIrRvwm8X48hzBzDritDhgEOOgBaOV8qhE2xyzAPfHaMp1ZyJbPxQOTRUA&_nc_ht=scontent-vie1-1.xx&oh=075477908ddf7bb4dc0b1cba469df768&oe=5E25CF0E
• 2. kép: https://img.index.hu/imgfrm/3/4/8/2/MED_0014683482.jpg