Az előző cikkekben olvashattunk arról, hogyan vált az újpogányság egy világszerte népszerű, rendkívül eklektikus mozgalommá, amely felhasználja mind az ókori pogány hitvilág, mind az okkultizmus elemeit, valamint a természet modern tiszteletét. Ehhez kapcsolható ezen cikk témája, melyben rávilágítok…

Ahogy a korábbi cikkben olvashattuk, az újpogány vallások nyolc nagy ünnepet ismernek, melyek az évszakok változásához köthetőek. Ezek közül egy a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe, ami idén március 20-ára esik. Ezt a Magyarországon ténykedő csoportok a következő neveken ismerik: a Wiccák[1] Ostaranak…

A sorozat előző részeiben megtudhattuk, miképpen vezettek a titkos társaságok tanai, valamint az antropológia és a néprajztudomány az újpogányság megszületéséhez. Ezzel el is érkeztünk az újpogányság történetének egyik legmegosztóbb és legfontosabb alakjához, Margaret Alice Murray-hez (1863–1963).…

A sorozat első részében megismerhettük, hogy a titkos társaságok, illetve különböző okkult és mágikus tanok miképpen hatottak a modern pogányság kialakulására. Ebben a cikkben arra vetünk fényt, hogy a néphiedelmek és szokások tudományos kutatása, illetve maga a tudomány fejlődése mennyiben járult…

Az újpogányság egy komplex jelenség, mely több történelmi és kulturális jelenségre vezethető vissza. A jelenséget vizsgáló kutatók[1] többsége négy elemet jelölt meg közvetlen elődjeként: 1. közép- és újkori okkultizmus; 2. különböző titkos társaságok tanításai; 3. hiedelemlények (elsősorban a…

Az újpogány vallások[1] hagyományaik szerint 8 fő ünnepet ülnek meg egy évben, melyek körbejárják az évszakok és a természet változásait. Ezek közül négy a napéjegyenlőségekhez és napfordulókhoz köthető, a maradék négy viszont angolszász eredetű aratóünnepek modern változatai és szorosan köthetőek…