Az alábbi rövid bejegyzésben a vallástudomány egyik klasszikusának, a híres amerikai író, Henry James bátyjának, William James valláslélektani megfontolásait tekintem át röviden. Elöljáróban talán érdemes megjegyezni, hogy a valláslélektan sajátos határterület, mert egyfelől – nem meglepő módon – a vallástudomány egyik résztudománya, másfelől a pszichológia egyik részterületének is tekinthető, mivel eszköztára megegyezik az általánosan vett pszichológiával. A valláslélektan tapasztalati tudomány, amelynek tárgya a vallásos tapasztalat, magatartás és kifejezésforma. Tehát elengedhetetlen annak hangsúlyozása, hogy a valláslélektan tárgyát tekintve vallásos, azonban jellegét tekintve nem az. A valláslélektan nem foglalkozik a hittételek igazságtartalmával és nem is dolga valamiféle értékrendi rangsor felállítása. A valláslélektan különféle empirikus módszerekkel a transzcendenshez való emberi viszonyulást igyekszik megragadni, leírni és elemezni, tehát azt, hogy az ember miként lép kapcsolatba mindazzal, amit abszolútnak tekint.

William James 
1842-1910

William James teljes mértékben a tapasztalatra illetve az élményre koncentrál, és szembemegy a dogmatikus fogalomalkotással, mert azt lehetetlen és meddő vállalkozásnak tartja. Szerinte a vallás egész egyszerűen az, amit az emberek annak mondanak, éreznek. Szemléletmódja egyszerre jellemezhető a fenomenológiai megközelítéssel, a pragmatizmussal és a funkcionalizmussal. A fenomenológiai megközelítés a szubjektív tapasztalásra alapoz. Azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, és hogyan értelmezi az eseményeket. A fenomenológiai szemléletű pszichológusok inkább a belső élet és az egyéni élmények leírásával törődnek, mintsem különféle elméletek kifejlesztésével vagy a viselkedés előrejelzésével. Pragmatizmus szerint az eszmék értelme a következményükben áll, tehát a vizsgálat tárgya nem maga az eszme, hanem az eszme következményeként létrejövő cselekvés. James funkcionalizmusa abban nyilvánul meg, hogy érdeklődött az iránt, hogy a lélek hogyan működik oly módon, hogy a szervezet képes legyen a környezetéhez alkalmazkodni, azaz, hogy a tudat hogyan funkcionál az alkalmazkodás folyamatában.

Fő műve a The Varieties of Religious Expereience (A vallási tapasztalat/élmény sokfélesége). Központi fogalma a vallási tapasztalat vagy élmény, amely minden vallásban és vallásos emberben egyaránt megtalálható elem. Ennek leírására James nagy mintán végzett kutatásokat. Egyfelől egy saját gyűjtésű történelmi szövegkorpuszon, amely különböző misztikusok vallásos élményeinek elbeszélést tartalmazzák. Másfelől kortárs forrássokkal is dolgozott, egy interjúgyűjteményt hoztak létre kérdőívezés segítségével. Ezek alapján James megkülönbözteti az egészséges lélek vallásosságát, amely ekvivalens a köznapi, rutinizált és alapvetően optimista. Ezzel szemben a beteg lélek vallásosságára a felfokozott érzelmi állapot, a frusztráltság és a kétségbeesés jellemző. Ebben az esetben a vallás csak akkor tud gyógyulást hozni, ha a lehető legmélyebben, egzisztenciális szinten érinti meg az embert. Ide tartozik a misztikus elragadtatás is, amely a leginkább érdekli James-t. A misztikus tudatállapotot négy jellemző alapján írja le James: kimondhatatlanság, noetikus minőség, átmenetiség és passzivitás. Aki misztikus tudatállapotba kerül, nem tudja kimondani, megfogalmazni azt, amit átél. Az élmény tartalma nem ragadható meg verbálisan, így nem közölhető másokkal. Ebből az is következik, hogy aki ilyen élményt nem élt át, az nem értheti meg azt teljes mértékben. A misztikus úgy érzi, hogy a közege inkompetensen áll hozzá. A misztikus állapotot mély intellektuális belátások jellemzik, így egyben ismeret-állapot is. A harmadik jellegzetesség az átmenetiség, a misztikus állapot nem tartós. James szerint általában fél, legfeljebb egy órán keresztül tart. A negyedik jellemző a passzivitás. Az élmény átélője úgy érzi, hogy a saját ereje, döntésképessége hatályon kívül helyeződik, és valamely felettes hatalom veszi át a kontrollt felette. Mindebből jól látszik, hogy James nem az intézményes, hanem a személyes vallásosságra koncentrál.

- Tóth Péter

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Források:

• Gary Kessler. (2013). Fifty Key Thinkers on Religion (Routledge Key Guides). Taylor and Francis.
• James, W. (1994). The varieties of religious experience : A study in human nature (1994 Modern Library ed., Gifford lectures ; 1901-1902). New York: Modern Library.
• The picture about W. James made by Notman Studios (photographer) - [1]MS Am 1092 (1185), Series II, 23, Houghton Library, Harvard University, Public Domain, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=16250941