Léteznek olyan emberek, akiktől megtudhatjuk, hogy a piramisok egyes mért adatai megegyeznek a világ bizonyos mennyiségi tulajdonságaival, mint például az év napjainak száma, vagy a Nap - Föld távolság. Ezekből az összefüggésekből nézeteik szerint már levonhatók feltételezések, sőt bizonyosságok a piramisok készítését illetően, tudniillik, hogy idegen civilizációk látogattak a Földre. De találkozhattunk már olyan személlyel is, aki útban az egyetemi vizsgára jobb lábbal lépett ki a házból, mert eddig minden sikeres vizsga előtt így tett.
Végigolvasva a felsorolást, lehet lesz olyan, aki magára ismer, lesz, aki megbotránkozik, hogy ilyen emberek járnak egyetemre, de az biztos, hogy eldöntöttük, melyikkel tudunk azonosulni és melyik az, amit egyszerűen abszurdumnak tartunk. Az, ahogyan a világ működésére vonatkozó törvényeket megismerjük, meglátjuk az összefüggéseket, értékeljük az eseményeket, észrevesszük a szokatlan vagy ritka jelenségeket és .megmagyarázzuk azokat, mind olyan képességeink, amelyek megkönnyítik a túlélésünk. Azonban az sem elhanyagolható tény, hogy mindezt a lehető legkisebb energiabefektetéssel szeretnénk elérni, természetesen miközben a lehető legnagyobb nyereséget tudhatjuk magunkénak. Ezért okos megoldásokra törekszünk, még hiedelmeink megalkotása során is!
A világ észlelése során kapott információk feldolgozása során teremtjük meg saját valóságunkat, ennek segítségével tudunk előre tervezni, vagy akár befolyásolni az eseményeket. Hiedelmeink megalkotása során tulajdonképpen gondolatokat képzünk és szerkesztünk. Tapasztalataink alapján olyan igazságoknak kerülünk a birtokába, melyek meghatározzák a viszonyulásunkat a világ jelenségeihez, és amíg vannak tények, melyek a folyamatos bizonyoság révén nem változnak - mint például, hogy nem tudunk a falon járni -, úgy egyesek a saját tapasztalatainkon alapulnak, minthogy a kutyák jobbak, mint a macskák.
Visszatérve a példáinkra, tulajdonképpen a tapasztalataink segítenek abban, hogy el tudjunk fogadni bizonyos állításokat, hiszen ha beleillik a világról alkotott elképzelésünkbe, logikusnak találjuk, akkor könnyen megjegyeznünk, felidéznünk és továbbadnunk. Tehát általában olyan igazságokat fogadunk el, amelyek minimálisan ellentétesek a „józan eszünkkel” (Minimálisan counterintuitive). Az ember, természetéből fakadóan, és mert a túlélésért folytatott küzdelemben nélkülözhetetlen, felfigyel a ritka és különleges eseményekre. Sőt, a világ működésének megértésre irányuló legyőzhetetlen törekvéséből fakadóan válaszokat és összefüggéseket keres, hogy magyarázatot találjon. Szinte felfoghatatlan, hogy ok nélkül következzen be valami, így például események vagy tények között is képesek vagyunk számunka egyértelmű és elfogadható kapcsolatokat realizálni, abban az esetben is, ha nincs valós kapcsolat közöttük (illuzórikus korreláció). A megerősítési torzulás esetén az emberek torzítanak a már meglévő képzeteik megerősítése érdekében. Ez felelős a személyes képzetekben való túlzott bizonyosságért. Hatásukra megmaradnak vagy fel is erősödnek ezek a képzetek, ellentmondó bizonyítékok megléte ellenére is. Így miután figyelmünket felkelti az a ritka jelenség, hogy a piramis oldala, hasonló az év napjainak számához, 365 kőből áll, ennek okaként olyan jelenséget keresünk majd, melyet reálisnak tartunk, így egyesek földönkívüli beavatkozást, míg mások statikai okokat fognak megjelölni. De hasonló elv vezet ahhoz is, hogy jobb lábbal lépjünk ki az ajtón, ha ennek következményeként eddig minden vizsgánk sikerült. Azonban amennyiben mégis megbuknánk aznap, a torzított információkeresés és a torzított interpretáció segítségével magyarázatot fogunk találni rá, hogy nem a mi rítusunk hatástalan, hanem valami egyéb tényezőről lehet szó, és legközelebb ismét követni fogjuk az addig többségében bevált módszert, hiszen ragaszkodunk az addig jól bevált befolyásoló technikához.
Akár profán rítusokról, akár vallási meggyőződésből végzett praxisokról, hiedelmekről van szó, az általunk elfogadott magyarázatok és tények minőségét alapvetően meghatározzák a tapasztalataink. A tények valóságalapjától függetlenül az emberek könnyebben hisznek olyan dologban, amelyről szeretnék elhinni, hogy igaz, mint olyanban, amit hamisnak gondolnak.
- Gresz Ágnes
Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!
Források
- Nickerson, R. S.: Confirmation Bias: A Ubiquitous Phenomenon in Many Guises. In: Review of General Psychology 1998, Vol. 2, No. 2, 175-220.
- Barett, J. L., Burdett, E. R., Porter, J. T.: Counterintuitiveness in Folktales:Finding the Cognitive Optimum Journal of Cognition and Culture 9 (2009) 271–287.
