Karl Marx születésének 200. évfordulója kapcsán számos esemény, kiadvány, kötet született azzal a céllal, hogy kortárs kontextusban dolgozzák fel Marx munkásságát, értelmezzék az általa megfogalmazottakat. Habár elsősorban a gazdasági folyamatok elemzése, a kapitalizmus kritikájának különböző aspektusai állnak a vizsgálatok középpontjában, mégis érdemes Marx valláshoz való viszonyáról is mondani pár szót, röviden és tömören, de mégis kicsivel mélyebben értelmezve az elhíresült mondatot, miszerint a ’vallás a nép ópiuma’.
Karl Marx
Ahogy az minden gondolkodónál lenni szokott, Karl Marx vallásról alkotott véleménye sem a semmiből fakadt. Komoly követője volt Ludwig Feuerbach gondolatainak, aki szerint - még rövidebben és tömörebben - a vallás az ember tárgyiasított, saját magán kívül helyezett lényege, „fel nem vállalt önszeretetének terméke”[1], és mint ilyen nincs önálló tartalma. (Feuerbach ezen gondolatának kortárs értelmezésével érdemes egy különálló bejegyzés keretében is foglalkozni.) Tehát a vallás emberi termék, de míg Feuerbach ezt a gondolatot elméleti keretek közé helyezte, Marx mindenkori társadalmi problémák kontextusában vizsgálta. A híres a vallás a nép ópiuma azonban azonban nem értelmezhető sem Feuerbach koncepciója, sem Marx általános társadalomkritikája nélkül. Marx szerint a vallás maga is társadalmi intézmény, és mint olyan szintén függ a tulajdonhoz való viszonytól. Ahogyan a kapitalizmusban az ember termékét elidegenítik tőle, mivel nem magának termel, úgy válnak el a vallás segítségével az embertől saját ideáljai, amik szintén egy az emberektől idegen dimenzióba kerülnek. A vallást az ideák elidegenedése által a vágyakat, igényeket egy másik dimenzióba helyezi, fenntartva az aktuális valóságot és így az egyenlőtlenséget, elfogadtatva az emberekkel társadalmi helyzetüket. Tehát a vallás az elnyomók oldalára áll, hiszen az emberek másik dimenzióba helyezik a boldogságot; a vallás Marx szerint a hétköznapokban megélt valódi fájdalom elleni harc, a való élet frusztrációinak kivetülése. Nem pontos fordításban valahogy így fogalmazta meg:
„A vallás az elnyomottak sóhaja, a szívtelen világ lelke, ....a vallás a nép ópiuma.”
Ez alapján mégis láthatjuk, hogy Marxnál a vallásról alkotott vélemény nem egyértelműen negatív – habár kritikus – hiszen az a szívtelen világ szíve, egy eszköz amivel a hétköznapok fájdalmai, problémái elviselhetővé válnak. Ebben a megközelítésben tehát a vallásnak mégis van egy hasznos funkciója. Mivel a társadalom maga annyira romlott, hogy az már-már elviselhetetlen, létre kell jönnie ennek a dimenziónak, a való világ reflexiójának, a szívnek a szívtelen világban. Ebből a nézőpontból gondolhatnánk, hogy nem a vallást kell hibáztatni, vagy megszüntetni, hanem a társadalmat kell jobbá, élhetőbbé, egyenlőbbé tenni, hogy ne legyen szükség a vallásra, így az magától megszűnne. Ezen a ponton azonban mégis van némi ellentmondás, mivel a vallás segít elfedni a problémákat, hamis elégedettséget és boldogságot adva az embereknek, ezáltal azonban nem is motiválja őket arra, hogy változtassanak. Ez a hamis boldogság azonban a valódi boldogság útjában áll, ezáltal az emberek nem látják, milyen lenne az igazi, nem vágynak az igaz boldogság elérésére. A vallás tehát ontológiai értelemben negatív, hiszen létrejötte fájdalomhoz, elégedetlenséghez köthető, habár funkcionálisan a szenvedés feldolgozásában segítség tud lenni.
Ezek alapján a vallás a nép ópiumát inkább úgy értelmezhetnénk, hogy a vallás része az elnyomó rendszernek, az elnyomók eszköze, tehát a valódi felelősök azok – vagy az a rendszer – akik/ami a társadalmi egyenlőtlenségeket létrehozza és minden erejével - az emberek ’bódításával’ - próbálja fenntartani.
- Vancsó Anna
Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!
Források
- Karl Marx: A hégeli jogfilozófia kririkájához
- Ludwig Andreas Feuerbach: A kereszténység lényege
- Pais István: Feuerbach és a vallás
- https://www.nyest.hu/hirek/a-vallas-biralata-a-19-szazadban
- Kép: https://www.laphamsquarterly.org/contributors/karl-marx
Lábjegyzet
- [1] https://www.nyest.hu/hirek/a-vallas-biralata-a-19-szazadban