Idén harmadik alkalommal rendezték meg az Országos Keresztény Vállalkozói Konferenciát (OKVK). Ez alkalomból kerestük meg a Konferencia megálmodóját és főszervezőjét, Sipos Zoltánt kérdéseinkkel. Mivel a Reli egy vallástudományi blog, igyekeztünk olyan kérdéseket feltenni, amelyek a rendezvényt ebből a nézőpontból mutatják be. 

Mi az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia?

Éves alkalom, mikor a kereszténységet értékként felmutató vállalkozók találkoznak egymással. Egyfelől menedzsmentkonferencia, amely kifejezetten vállalkozókat, cégvezetőket és menedzsereket szólít meg, másfelől kapcsolatteremtési alkalom, de abban is van igazság, amit dr. Dabóczi Kálmán még BKK vezérigazgatóként mondott rá, hogy ez egy istentisztelet.

Az első két évben 300 fős rendezvényünk volt, mert a helyszín befogadóképessége ennyit engedett, idén már 500 fős helyre költöztünk, de ismét telt házzal futottunk, úgyhogy jövőre még több vendéget várunk.

Ha nem sértelek meg, ki Sipos Zoltán, és mi az, ami arra indítja, hogy szükség van egy ilyen rendezvényre? 

A válasz nagyon függ attól, hogy éppen kit kérdezünk. Én vállalkozó vagyok, az időm jelentős részében marketinggel foglalkozom. Több szakmai rendezvényt is szervezünk, ezzel és a reklámkommunikációs tapasztalatunkkal nemcsak lehetőségem, de képességem is volt megszervezni ezt az eseményt, Istennek hála pedig elhívást is éreztem rá. De az első rendezvény megnyitásán kívül én nem szerepeltem a színpadon sosem, nem rólam vagy a cégemről szól ez a rendezvény.

Voltak személyes kérdéseim, de nem mindenre kaptam választ, mert az egyházi lelki vezetők nem vállalkozók. Nehéz volt hasonló érdeklődésű vagy hitű vállalkozókkal találkozni, sőt sokszor csak véletlenül derült ki egyes üzleti partnerekről, hogy Krisztus-hitűek. Elgondolkodtam, hogy mi lehet ennek az oka, és tudnánk-e szervezetten találkozni, együtt gondolkodni. 

Mit szeretnél elérni az OKVK-val, van egyfajta ideális helyzet, amit megfogalmaztál?

Ha egy vállalkozó keresztény hitű, akkor ez átformálja őt magát is, ha pedig ő változik, ez hatást kell, hogy gyakoroljon a vállalkozására. Ha valakinek hite van, akkor mindent azon szűr át. Ha pedig ezt fölismerjük, teljesen világos, miért válik központi kérdéssé, sőt közüggyé az egyéni hit.

Szeretném, ha a keresztény vállalkozók fölvállalhatnák a hitüket, nem tartanának attól, hogy ez szakmai vagy üzleti megítélésüket rontja, mert ha így van, ha megmosolyognak vagy hátrányba hoznak valakit a hite miatt, akkor csorbul az egyik legfontosabb szabadságjogunk. Valóban tartunk attól, hogy itt vagyunk most Magyarországon?

Ha nincs okunk ettől félni, akkor is még van miért találkoznunk: kihívások, nehézségek érnek majd minket abban, hogyan hozzuk össze a személyes hitünk üzleti feladatainkkal és stratégiánkkal. Nyilvánvaló, hogy ezekről a többi hozzánk hasonlóval szeretnénk beszélni. 

Az ideális helyzetben tehát nyugodtan beszélhetünk és szívesen is beszélünk személyes hitünkről, ha kérdezik és annak helye van, a vállalkozások pedig értékalapú működést valósítanak meg.

Melyek azok a keresztény értékek, amelyekről úgy gondolod, hogy egy vállalkozónak követnie kellene? Miért gondolod ezeket fontosnak? Mi történne, ha ezeket betartanák?

Több utalást is találunk a Szentírásban arra, hogy a tehetség felelősséggel is jár, hogy tisztességes fizetést kell adnunk, az adófizetésben követnünk kell az állami szabályozást és gyarapodásunkkal szolgálatokat is kell vállalnunk. A keresztény gazdaságetika létező terület, mely nemcsak fenntarthatóvá, de szociálisan is érzékennyé alakítja a természetesen továbbra is profitorientált cégeket. 

Le szeretném bontani azt a buta elképzelést, hogy egy keresztény nem gazdagodhat, nem kérhet jó pénzt a jó munkájáért. A különbség nem ebben rejlik, hanem abban, hogy egy keresztény hová veti tekintetét mindeközben: van távolabbi és fontosabb célja is, így élete és vállalkozásai gyümölcseit hálával fogadja, de másképp is kamatoztatja, mint az, aki kizárólag a pénzért él. 

Követelmény a Konferencián való részvételhez valamely keresztény felekezethez való tartozás, illetve van esetleg arra vonatkozó becslésetek, hogy mely közösségek milyen arányban képviseltetik magukat? 

Ez a konferencia nem a kirekesztésről szól: nem keresztényeket is szeretettel várunk, de kérjük annak elfogadását, hogy mi azok vagyunk. Talán az érdeklődő és nyitott, de nem keresztény vendégeknek meg tudjuk mutatni, hogy milyen rejtett lehetőségek vannak a szívbéli és értékalapú bizniszmodellekben is. 

Nem ellenőrizzük és nem is szeretnénk ellenőrizni, hogy ki miben hisz – erre úgysem lenne lehetőség, mert a szívekbe nem látunk be. Minden jóakaratú embert szívesen várunk. 

Mérést csak az első évben végeztünk, mert végül úgy láttuk, ha nem tartjuk fontosnak, miért is kérdeznénk meg a hitéletre vonatkozó szenzitív adatokat. Akkor egyébként a résztvevői eloszlás a keresztény felekezetek országos átlagához tartott, nyilván a vallástalan és ateista résztvevők száma volt az átlagnál jóval alacsonyabb, illetve volt egy felülreprezentáltság a pünkösdista és karizmatikus hívők részéről a magyar társadalomban mért méretükhöz képest. 

Vannak vallások, ahol szintén vannak tanítások az üzleti morálról (mint például az iszlámban, de máshol is) Szerinted lenne értelme az OKVK-n bemutatni ezeket? Segíthetne ez a vallásközi tolerancia és békés együttműködés kialakításában?  

Mindenképpen üdvös a tájékozódás: aki attól fél, hogy valamely ideológia, vallás vagy új eszme veszélyezteti a hitét, az nem is hisz igazán. Azzal, ha a tudásunkat növeljük, csak még jobban megértjük az embertársainkat, sőt jobban megláthatjuk a minket összekötő elveket is. Jó ötlet, hogy a tematikánkban kitekintsünk, és keressünk egyféle közös vallásos vállalkozói minimumot, amelyről kiindulva aztán újraalkothatjuk a menedzsmenttechnikáinkat vagy akár vitázhatnánk is róluk. 

Mik a jövőbeli terveid, hová fejlődhet ez a kezdeményezés?

Nagyon világi (és igencsak édes) problémáink vannak: a legközelebbi kihívásunk megfelelő méretű rendezvényhelyszínt keresni, ahol nemcsak elfér 600-700 ember, de enni is tud, mindezt pedig a jegyárak emelése nélkül. Az igazi terv, hogy ezeket a vállalkozókat össze is tudjuk kötni egymással, sőt rendszeres találkozókon közösségeket építsünk. Létre is jött egy online networkingrendszer a konferencia résztvevői számára, mely most már a tesztelési fázisánál tart. Ideje már, hogy a keresztény vállalkozók megismerjék egymást és dolgozzanak egymással.

Nagyon köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál, és sok sikert kívánunk a folytatáshoz!

- M.A.

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!