A gyász és a halál olyan fogalmak, amelyekkel naponta szembesülünk a Facebookon, hírekben, filmekben, videojátékokban stb - egy szóval a mindennapokban. Azonban mégis azt látjuk, hogy amilyen sokat foglalkozunk mások veszteségeivel és halálával, annyira kevés az az idő, amit a saját életünkben bekövetkező eseményekre fordítunk. A veszteség és a halál okozta elfojtás folyamatos növekedést mutat, miközben a kommercializálódott halál nap mint nap jelen van - ezt a jelenséget hívja Kárpáty Ágnes halálboomnak. Mindennek következményeként elmondható, hogy amíg az ember saját magát átvitt értelemben halhatatlannak gondolja, mindenki más halála természetes, mindennapos, rezignáltsággal fogadott esemény. Mindennek következményeként felerősödött a téma tabuként való kezelése, az érintettek igyekeznek gyorsan túlesni a történeteken magánéletükben, a haldoklás folyamatának végigasszisztálását inkább a kórházakra hagyják. Összességében a szakirodalmat és különböző kutatásokat böngészve kijelenthetjük: a mai társadalom nincs felkészülve a gyászfolyamat megfelelő elősegítésére vagy az arra való megfelelő reagálásra.

Erre egy jó példát szolgáltat Logan Paul YouTube videoblogger esete, aki Japán körútjáról közvetített és töltött fel videókat. Az eset igen nagy vihart kavart és azóta sem csitult el teljesen. Csapatával utazásuk során meglátogatták a híres Aokigahara erdőt is. Ez a hely sajnálatos módon nem szépségével, hanem elsődlegesen azzal szerzett nevet magának, hogy rengetegen járnak oda öngyilkosságot elkövetni. Logan és csapata letérve a kijelölt ösvényről személyesen tapasztalhatták meg ezt a szóbeszédet. Azonban reakciójuk a látottakra igen heves vitákat váltott ki, ugyanis amellett, hogy végig videózták a látottakat (melyet a közzététel utáni felhördülést követően egyből töröltek), a felvételek alapján zavartan nevettek és mintegy szenzációként kezelték az elhunyt látványát.

Fontos kiemelni azonban, hogy gyászfolyamat nem csak halál esetén mehet végbe. Bármilyen veszteség vagy komolyabb változás – melyet szakszóval tárgyvesztésnek is nevezhetünk – okozhat krízist az ember lelkében. Néhány ilyen esemény, melyek példaként szolgálnak erre az állításra: a költözés, a szeretett háziállat halála, az iskolakezdés, a házasságkötés, érettségi, szabadság, gyerekünk elköltözése, egészségi állapotunk változása, gazdasági helyzetünk nagy változása (mindkét esetben a pozitív és a negatív lehetőség is) okozhat gyászt. Továbbá a különböző függőségekről – cigaretta, alkohol, számítógép, vásárlás, drogok stb. – való leszokás is előidézhetnek egyfajta gyászfolyamatot. Összegezve tehát a gyász nem más, mint a veszteségre adott természetes válasz.

A kereszténység vonatkozásában Ádám és Éva történetét talán mindannyian jól ismerjük. Ádám és Éva az első emberpár, akiknek Isten a paradicsomban adott otthont, megszegték Isten parancsát és ettek a tiltott Tudás Fájáról. Amiatt, hogy mindezt megtették, a büntetésük az volt, hogy többé nem lehettek halhatatlanok. Azonban a keresztény megközelítésben jóval nagyobb hangsúlyt kap az a halálkép, amelynek gyökerei Krisztus halálához és feltámadásához kapcsolódnak. Sokkal fontosabb a túlvilági élet és a feltámadás, mint maga a halál. A halál az ember, az első emberpár bűnének köszönhető, következmény, amiért ettek a tiltott Tudás fájáról. Az ember volt az, aki elvesztette az élet ajándékát, hiszen bűnével elszakadt Istentől, aki életre teremtette őt. Azonban Krisztus azzal, hogy megtestesült, halandóvá (avagy a második Ádámmá) vált, meghalt majd pedig feltámadt, legyőzte a halált, új értelmet adott annak. Tette megnyitott az örök élet eléréséhez szükséges utat.

Szent Pálnál figyelhető meg az a gondolatmenet, amely a halált fizikai és krisztusi síkon különbözteti meg. A test a fizikai halálnak alávetett, azonban a megigazult ember számára ez a krisztusi halálban való részesedés valójában. Aki a test szerint él a halál útját követi, aki pedig a lélek (Krisztus) szerint, az élni fog.

A keresztény hagyomány alapján a test és lélek kettősségéről kell beszélni tehát, ugyanis a lélek a halál pillanatában elválik a testtől. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a lélek elhagyja a testet és külön életet kezd, hanem a lélek, mint szellemi életprincípium más viszonyba lép azzal, amit testnek hívunk. A halál nem csak a testet, hanem az egész embert érinti, a földi élet végleges lezárása, amiben az ember sorsa örökre eldől. Nem egyszerűen csak átlépés vagy lezárás, hanem az örökkévalóság kezdete. A fizikai halálban az embernek vállalnia kell sorsát és az ítéletet, amit kivívott magának tetteivel földi életében. Mivel az ember az egyetlen, aki tud halandóságáról, felelős azért, ahogyan életét éli. Ajándékba kapta ezt az időt mintegy lehetőségként, hogy az örök életet megszerezze. Mivel Istentől származik, Ő az élet egyedüli ura, tehát az ember nem rendelkezhet felette. Ezért számít súlyos bűnnek az öngyilkosság, a gyilkosság és az eutanázia is a keresztény ember számára.

- Barcsa Krisztina

Források:

• Friedman, Russel, és John W. James. 2014. Gyógyulás a gyászból - Hogyan dolgozzuk fel szeretteink halálát, a válást és más fájdalmas veszteségeket? Budapest: Zafír Press.
• „Halál”. 1993. Magyar katolikus lexikon. Budapest: Szent István Társulat. http://lexikon.katolikus.hu/.
• Kárpáty Ágnes. 2002. A gyász szociológiája. (MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont munkafüzetek, 91.). Budapest: MTA PTI Etnoregionális Kutközp.
• Kübler-Ross, Elisabeth. 1988. A halál és a hozzá vezető út. Budapest: Gondolat.
• Pilling János. 2010. „A gyász lélektana és a gyászolók segítése”. In A halál, a haldoklás és a gyász kultúrantropológiája és pszichológiája (szöveggyűjtemény), 177–87. Budapest: Semmelweis Kiadó.
• Szenti Tibor. 1994. A halál : Nővérek továbbképzése Csongrád megyében. (Mentálhigiénés sorozat ; 4). Hódmezővásárhely: Erzsébet Kórház.