Reli

Terror, politika vagy vallás? Mi a Hamasz?

2018. október 17. - Reliadmin

A Hamasz az elmúlt években az egyik legismertebb szervezetté vált a Közel-Keleten, profilját tekintve egy szunnita, iszlamista, fundamentalista szervezet Palesztinából, amely több mint 30 éves múltra tekint vissza. De honnan is jöttek és mit kell tudni róluk?

clipboard01_3.jpg

A Hamasz logója

A Hamasz létrejötte, tevékenysége és filozófiája szorosan összefonódott a palesztin-izraeli konfliktussal, aminek kezdetei a 20. század elejére datálhatók. A II. világháború után 1948. május 14-én kinyilvánították a független zsidó államot, valamint augusztus 1-jével az angolok Palesztina felett gyakorolt mandátuma is megszűnt. Azonban ez az állapot egyik országnak sem felelt meg, sőt dacára a békekísérleteknek, a mai napig nem született olyan megállapodás, amellyel mindkét fél egyet értett volna. Szükséges lenne, hisz Izrael a megalakulása óta hat háborút, és számos összecsapást viselt az arabok ellen, közben pedig állandó nemzetközi vita tárgyát képezik azok a zsidó telepek, amelyeket a Gázai-övezetben és Ciszjordániában hoztak létre a zsidók. Problematikus Jeruzsálem kérdése is, amelyre mindhárom monoteista vallás úgymond igényt tart.

A Hamaszt 1986-ban alakította meg Ahmed Jaszin, Hasszán Juszef sejk és további 5 tag. Jelentős befolyással volt a szervezetre a korai Muzulmán Testvériség szellemisége, amely a rászorulók megsegítésére és a tömegek iszlámra való visszatérítésre törekedett. A Muzulmán testvériségről részletesen itt írtunk korábban. Tehát a kezdeti célkitűzés hasonlított a Muzulmán Testvériségéhez, azaz vissza kívánták téríteni a vallástól eltávolodott arabokat a Korán útjára. 1987-ben véres összecsapásokban kialakuló káoszban jelent meg először a Hamasz, mint olyan mozgalom, ami meghatározó erővel bír.

A Hamasz tárgyalása közben szükséges egy másik Palesztin szervezetről is szólni, ugyanis e két csoport jelentősen hatott egymásra. 1964-ben alakult a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ), ami ugyanazért a célért küzdött - vagyis Palesztina autonómiájáért, a szerintük illegálisan elfoglalt területek visszaszerzésért. A PFSZ azonban sokkal inkább politikai szempontok szerint tevékenykedett, mint a Hamasz, amely vallási alapokra helyezte a konfliktust. Kezdetben szorosabb együttműködés volt jellemző, de idővel a PFSZ és a Hamasz kapcsolata meggyengült és általánossá vált a belföldi csatározás a két szervezet között. 

Emellett külföldi kormányok és az ENSZ nyomása miatt fokozatosan igyekeztek ellehetetleníteni a mozgalmat, ami viszont ez által folyamatosan radikalizálódott. A mozgalom ismert vezetőit sokszor letartóztatták, pl.: Hasszán Juszef eddig 16 alkalommal volt bebörtönözve. Előfordult, hogy a vezetőket nem is az országon belül tartóztatták le, volt, hogy a tagokat Libanonba deportálták. Ekkor kezdődött meg a kapcsolatteremtés olyan szervezetekkel, mint a Muzulmán Testvériség vagy a Hezbollah. Míg a vezetők börtönben voltak, a szervezet tovább működött, azonban nem a korábban elképzelt szervezett keretek között, hanem inkább mint egy úgynevezett eszme. Gyakoriak voltak a magánakciók, amiket elkeseredett egyének hajtottak végre. Ezek különösen megszaporodtak, amikor Irak a vártakkal ellentétben nem volt képes komoly csapást végrehajtani Izrael ellen. Megalakult a Hamasz katonai szárnya is, Ezzedin al-Kasszám Brigádok néven.

A 2000-es évekre a Hamasz ereje lecsökkent, a szervezet vezetőinek jelentős része sok év börtönbüntetésen volt túl, már persze azok, akik egyáltalán kikerültek a börtönből. A felső vezetés tehát nem tudta megszervezni az alsóbb mozgalmakat, időközben pedig felnőtt egy újabb generáció, akik már teljesen magukévá tették az Amerika- és Izrael-ellenességet. Ez a generáció már nem kívánt a lassú és átmeneti folyamatként kivárni addig, amíg a céljaik megvalósulnak. Megszaporodtak az öngyilkos merényletek és gyilkosságok, amelyekre Izrael is komoly válaszcsapásokat tett. Bár ezekről nincsen pontos információnk, mert Izrael többnyire tagadja azokat a vádakat, amelyek erőszakos cselekedetekkel hozzák összefüggésbe az izraeli titkos szolgálatot (Moszad), vagy a zsidó állampolgárokat. Ez Palesztinára szintén igaz. A Hamasz politikai erőként sem volt képes fellépni, mert a PFSZ képviselte az országot a legtöbb hivatalos fórumon.

Népszerűség-csökkenést okozott az is, hogy az egyik alapító tag (Hasszán Juszef) fia, Amerikába emigrált, ahol felvette a kereszténységet, majd könyvet irt a Hamaszban eltöltött éveiről. Ebben megírta többek között, hogy éveken keresztül az Izraeli titkosszolgálatnak dolgozott és több tucat merényletet sikerült megfékeznie, illetve sok tagot börtönbe juttatnia. 

clipboard04_1.jpg

A Hamasz fia borítója

A Hamasz fia kiadása komoly presztízsveszteséggel járt a szervezetnek, ennek ellenére a mozgalom képes volt átszervezni magát. Erősebb politikai bázist kezdtek el kiépíteni, és ennek köszönhetően 2006-ban meg is nyerték a választásokat Gázában.[1] (Izrael továbbra terrorista csoportként tartja számon őket.) Többek szerint a legfőbb oka, hogy a Hamasz megnyerte a választásokat, hogy az ország csalódott a PFSZ munkájában és egy radikálisabb fundamentalista áramlatnál kerestek támaszt. Többek szerint nem a vallás előtérbe helyezése az, ami a Hamasz fellendülését elősegítette. Sokkal inkább a rossz körülményeken való javítás reménye növelte és növeli a népszerűségüket, továbbá az, hogy aktív módon támogatnak és szerveznek szociális szolgáltatásokat.

clipboard03_2.jpg

A megerősödött Hamasz

2008-ban kezdődött meg a gázai konfliktus. Az izraeli kormány a csapást azzal magyarázta, hogy a Hamasz rakétákat lőtt rájuk, ennek ellenére a nemzetközi visszhang elítélte Izraelt szóban. A konfliktus kapcsán a Hamasz csak még jobban megerősödött, és immár ő rendelkezik a legnagyobb politikai befolyással a gázai térségben.

 - Sándor Kitti

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

Megjegyzések

[1] 44, 45%-kal nyerte meg a Hamasz a Parlamenti választásokat 2006-ban. In: Bisztrai Márton (2012): Hit, Fegyverek, Szüzek. Anthropolis Egyesület – Libri Kiadó, Budapest.

 

Források

  • Dore Gold (2011): Harc Jeruzsálemért
  • Arthur Goldschmidt Jr. (1997): A Közel-Kelet rövid története. Maecenas Könyvek, Budapest.
  • Moszab Hasszán Juszef (2011): Hamasz fia. Immanuel Alapítvány.
  • Szabó Katalin (2010): Közvetlen tárgyalások és a palesztin belső megosztottság. In: Biztonságpolitikai Szemle 2010.11.07.
    http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=hatteranyagok&module_id=2&page=6&type=all&reszletek=60
  • Rostoványi Zsolt (2004): Az Iszlám világ és a Nyugat. Corvina Kiadó, Budapest.

A bejegyzés trackback címe:

https://reli.blog.hu/api/trackback/id/tr4914306843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása