A következőkben egy angol nyelven megjelenés alatt lévő tanulmány egyik kis szeletét közöljük, amely Beer Miklós püspök 2017-es nyilatkozatait tartalmazza a menekültkérdésről - és amelyet eredetileg néhányan a blog szerkesztői közül írtak. Alább felsorolás jelleggel gyűjtöttük össze azokat az interjúkat és híreket, amelyek a témához kapcsolódnak. Szeretném azonban kiemelni annak fontosságát, hogy ezeket az összefoglalókat nyitott és elfogulatlan szemmel és lelkülettel olvassuk. A migráció témaköre napjainkban igen vitatott, sok helyen megjelenő kérdés, tele ellentmondásokkal, félinformációkra épített véleményekkel, olykor szélsőségességekkel mind két oldal részéről. Beer Miklós álláspontja, hogy tekintsünk komplexen a témára, értsük meg a jelenséget több aspektusból, majd ezt követően igyekezzünk a legemberségesebb (keresztényként: krisztusi) cselekvési utat követni. Mondhatjuk talán (némi szubjektív vonalat keverve ide), hogy megfontolandó álláspont ez mindannyiunk számára az élet más területein is, nem csak a 2015-ben kirobbant menekültválság kapcsán.

Beer Miklós 2017 februárjában egy videóüzenetben szólt a keresztényekhez a SzemLélek blogon keresztül. Ebben a következőket mondta el.

“A napi hírekben értesülünk arról, hogy a magyar kormány szeretné a bevándorlási helyzetet egy új fázisba emelni. Ami azt jelenti, hogy aki beérkezik hozzánk, zárt táborokban tartanák addig, ameddig el nem bírálják az ő menekültkérelmüket és meg nem kapják a menekültstátuszukat. Úgy hallom, hogy már sokan rendelkeznek érvényes igazolványokkal, megkapták a magyar kormánytól a befogadási engedélyt, rendelkeznek menekültstátusszal. Ugyanakkor hallomásból úgy értesülök, hogy ezek az emberek hajléktalanszállón, reménytelenül tengődnek, pedig közöttük nagyon sok keresztény van, vagy éppen akár művelt, képzett emberek, akik keresik a helyüket. Én azt hiszem, elérkezett az a pillanat, amikor segítenünk kell ezeken az embereken - természetesen önkéntes alapon, akár közösségek, akár családok, önkormányzatok, ilyenre gondolok - akik felajánlanának egy-egy  befogadó helyet, ahol ténylegesen tudnának a munkaalkalmakról gondoskodni, az ellátásukról; lakást, otthont tudnának nekik biztosítani, és a személyes törődéssel tényleg megadnák vagy biztosítanák az integráció feltételeit. Most már tényleg olyan helyzetben vagyunk, hogy van kerítés, nem jönnek be az illegális bevándorlók az ablakon. Aki az ajtón jön be és a szemünkbe néz, azt a magyar kormány befogadja. Most nekünk kell ebben segítenünk, hogy akik már rendelkeznek ilyen engedéllyel, megkapták a menekültstátuszukat, segítsünk nekik. Hát én most erre hívok minden jószándékú embert, és a váci püspökség akár vállalná is a közvetítést feléjük és a felajánlott lehetőségek felé. Erre hívok jó szándékkal mindenkit.”

A videót ezután egy kisebb konfliktus is követte: a Magyar Idők folyóirat erőteljesen becsmérelte Beer Miklóst a videóban elhangzott kijelentései miatt. Később A szemlélek blog felszólítására elnézést kértek a püspöktől - ugyan csak magánlevélben, nyilvánosan nem.

***

Szintén 2017. februárban adott egy rövid interjút a Magyar Kurír részére, melynek keretében azzal kapcsolatban kérdezték, miszerint azzal a kéréssel fordult a ‘hívekhez és a jó szándékú emberekhez’, hogy mindenki karoljon fel egy legálisan hazánkba érkezett menekültet.

Itt elmondja, hogy sokan azok közül, akik megkapják a menekültstátuszt, bizonytalanságba kerülnek, nem foglalkoznak velük, sokan hajléktalanszállón laknak. Kérésében elsősorban lakhatási és élelmezési gondok megoldására szólít fel, továbbá kiemeli, hogy a legfontosabb munkához juttatni őket, ezzel elősegítve az integrációt. Kiemeli azonban, hogy itt csak a legálisan befogadott, menekültsátuszt kapott személyekről beszél, az illegalitást nem támogatja. Elmondja továbbá, hogy Magyarországon szemléletváltásra lenne szükség és minden jó szándékú embernek mérlegelnie kéne, hogy lehetőségeihez mérten segít-e a rászorulóknak. Végül megemlíti, hogy a váci egyházmegye igény esetén összeköti az önkénteseket a rászorulókkal, amennyiben jelzik nekik a segítő szándékot.

***

2017 júniusában, a menekültek világnapján Beer Miklós és Fabiny Tamás videóüzenetet tettek közzé YouTube-on. Ebben a következőket mondják el:

“Minden nap emberek ezreit űzik el az otthonukból a háborúk. Olyan embereket, mint Ön. Olyan embereket, mint én. Az erőszak elől menekülnek, és mindenüket hátrahagyják. Mindenüket, kivéve az álmaikat és a reményt, hogy egy békésebb jövőt találnak. Hisszük, hogy minden menekült megérdemli, hogy biztonságban éljen. Mi a menekülteket támogatjuk. Kérjük, csatlakozzon hozzánk.”

***

A HírTv készített interjút Beer Miklóssal 2017 augusztusában. Itt több irányvonalat is megfogalmaz a menekültkérdéssel kapcsolatosan. Elmondja, hogy általában a lelkiismerete vezérli kijelentéseiben, igyekszik azt képviselni és felvállalni, amiben hisz. A júniusban megjelent videóüzenettel kapcsolatban elmondja, hogy többen, akik nem értettek egyet a videóval, hazaárulónak vagy Ferenc pápa majmának nevezték. Ennél részletesebben nem kívánt belemenni az ellenvélemények felsorolásába. Hozzáteszi, hogy tényleg fáj neki ez a helyzet, és nem érti, hogy az emberek nem látják át azt, hogy egyházi vezetőként neki nem azt kell mondani, ami mindenkinek tetszik, hanem azt, amit az Isten rábízott - azt az értékrendet és gondolkodásmódot, aminek hivatásos képviselője. Emellett kiemeli, hogy Ferenc pápát nagyon tiszteli, azonosulni tud vele és elfogadja megnyilatkozásait, hiszen ő az első számú egyházi fölöttese.

A jelenlegi magyarországi helyzettel kapcsolatban úgy véli, hogy az emberek meg vannak zavarodva, a világ kusza és káoszos számukra. A migrációs helyzet váratlansága és a jelenség következményeként fellépő új és váratlan kihívások összezavarják az embereket. Nem tudják, kinek higgyenek, kihez alkalmazkodjanak.

Sok helyen előforduló nézet az, hogy a keresztény vallás veszélyben van a migráció miatt. Beer Miklós kiemeli, hogy fogalmi különbséget kell tennünk a politikusok által használt kereszténység és az egyházi kereszténység között. Véleménye szerint a politikai kereszténység jelentése mögött inkább kultúrörökséget - azokat az épületeket, irodalmakat, templomokat stb. érthetjük, amelyek a kereszténységhez kötődnek. Egyházi szempontból azonban kereszténynek lenni első sorban azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy Krisztusban a teremtő szól a hívekhez, a Biblia pedig az az etalon, amely segít eligazodni az életben. Tehát itt egy életvitelről, egy belső meggyőződésről van szó. Ferenc pápa ezt is közvetíti akkor, amikor a menekültkérdésre a hegyi beszéd felfogásával/hozzáállásával reagál megnyilatkozásaiban. Ami ténylegesen félelmet okoz, az a vallásunk tárgyiasult emlékeinek lerombolása, hiszen sok hír szól a templomok lerombolásáról, eladásáról például.

A magyarországi kormány nézeteivel kapcsolatban kiemeli, hogy fáj, amit lát és aggódik honfitársaiért. Itt ismételten utal a zavarodottság, támpontnélküliség jelenségére, aminek köszönhetően tényleg azt hiszik az emberek, hogy félniük kell, ha sokszor hallják ezt. Azonban Ferenc pápára utalva elmondja, hogy okos gondolat az, hogy ha tényleg veszélyben van a kereszténység, illetve ha tényleg jön az iszlamizáció, akkor a legjobb megoldás visszatalálni keresztény gyökereinkhez és megerősödni kereszténységünkben. Az okokat kutatva próbálja megérteni a jelenlegi helyzetet és egyfajta majomszeretetet lát a politika részéről. Hétköznapi példával szemléltetve ennek jelentését: az a fajta szeretet ez, amikor meg akarják mondani a kisgyereknek, hogy mit csinálhat és mit nem, ahelyett, hogy nyitott gondolkodásra és a kapcsolatok keresésére tanítanák, ám nem rosszindulatból, hanem pusztán féltésből és gondoskodásból teszik mindezt a szülők. Úgy gondolja, azzal, hogy ide jönnek más vallású vagy kultúrájú emberek, alkalmat kaphatunk arra, hogy megmutassuk, kik vagyunk. Esélyünk van rá, hogy megismerjenek, és máshogy ítéljenek meg minket azáltal, hogy kapcsolatba lépünk velük.

Végezetül egy idehaza sokszor emlegetett kérdést szeretnék kiemelni az interjúból, ami arra a kritikára vonatkozik, hogy a katolikus egyház sokszor nem áll ki olyan ügyekben, amikor a politikának ellent kéne mondania. Beer Miklós úgy látja, hogy ez egy lélektani tény, amely két ponton nyilatkozik meg. Egyrészt „a megszokott” látszólagos biztonságot ad, ezért nehéz változtatni és kilépni a „nem megszokottból”.  Másrészt a konfliktuskerülés jelensége is akadályt jelent ezzel kapcsolatban.

***

2017 szeptemberében készített a Magyar Narancs interjút Beer Miklóssal. Ebben csak néhány kérdés erejéig ugyan, de szóba került a menekültkérdés problematikája is. Itt részben az kapott erőteljesebb hangsúlyt, hogy a püspököt több támadás is érte a migrációval kapcsolatos nézetei és megnyilatkozásai miatt. A püspök véleménye szerint a magyarországi közhangulat igencsak “mérgezett”, az emberek szinte már gondolkodás nélkül reagálnak elutasítással a befogadás szó említésére is. Beer Miklós alapvetően támogatja a kerítés megépítését, azonban hangsúlyozza, hogy kötelességünk gondoskodni azokról, akik már megkapták a menekültstátuszt.

A Fabiny Tamással közösen készített videóról elmondja, hogy több pozitív hozadéka is volt ennek a lépésnek, továbbá a helyzet konszolidálódását érzékeli. Említést tesz arról, hogy kialakult egyfajta párbeszéd, melynek köszönhetően a menekültügyi hivatal rendszeresen hív konzultációra egyházi vezetőket.

Továbbá azt is megemlíti, hogy a Váci Egyházmegye fél évre befogadott egy afganisztáni és egy iraki menekültet. Segítenek nekik a nyelvtanulásban és a munkahelykeresésben. Pártpolitikai kérdésekbe nem volt hajlandó belemenni.

***

Végezetül 2017 decemberében készített a HVG interjút Beer Miklós püspökkel.

Ebben elmondja, hogy azt a gondolatkört képviseli és igyekszik továbbadni mások számára, hogy senki nem választja meg mikor, hova és milyen adottságokkal vagy anyagi háttérrel szülessen. Nincs senkinek joga többre tartani magát a másiknál azért, mert ő jobb helyre született. Jézus azonban megválaszthatta, hogy hova szülessen, és ő a hajléktalan, be nem fogadott életállapot, az üldöztetés, az elutasítás és az áldozattá válás mellett döntött.

A másik gondolat, amit hangsúlyoz, a szolidaritás vállalása. Hiszen azt nem választhatjuk meg, hogy hova szülessünk, de azt igen, hogy hogyan éljünk lehetőségeinkkel. Felszólít, hogy merjünk kilépni a komfortzónánkból és elköteleződni, segíteni másokon, felkarolni azokat, akiknek szüksége van rá.

A migrációval kapcsolatos lépések tekintetében egyedül egy témát lehet ebből a nyilatkozatból kiemelni, ez pedig az, hogy kifejti röviden véleményét a magyarországi  keresztényüldözés ellen küzdő államtitkárságról. Elmondja, hogy az egyházaknak kellene kapcsolatot erősíteni a testvérközösségekkel, ez nem állami feladat. Továbbá kiemeli, hogy Krisztus nem csak egy-egy adott népcsoportért, hanem mindenkiért meghalt, ezért nem csak a keresztényeken, hanem mindenkin segíteni kell, aki rászorul.

- Barcsa Krisztina

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!