A vallásszabadság, mint alapvető jog érvényesülése ügyében gyűltek össze közel 70 ország küldöttei és a témában érintett és érdeklődő kormányközi, kormányzati és civil szervezetek képviselői Bécsben 2019. április 1-én és 2-án. A találkozót az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Emberi Jogokért és demokratikus intézményekért felelős irodája (ODIHR) szervezte egy több éve tartó hagyomány részeként. Kíváncsiak voltunk, hogy lehet-e konszenzust elérni egy ennyire multikulturális összetételű rendezvényen?

Az EBESZ-t legtöbben talán onnan ismerik, amikor parlamenti választásokat tartanak egy-egy európai országban, és a nemzetközi sajtóbeszámolók jellemzően megemlítik az EBESZ megfigyelőit, akik az adott választás tisztaságát figyelik. Valójában a szervezet ennél sokkal többre hivatott és fontos feladatot tölt be azzal, hogy 1975 óta párbeszédet igyekszik teremteni az 57 résztvevő és 11 társult állam között. (Ezek közül az egyik a Szentszék.)

Lássuk be, ez néha még családtagok között sem könnyű feladat, pláne ennyi politikailag, kulturálisan és nem utolsó sorban vallási szempontból különböző ország között. Habár célkitűzéseink között szerepel az objektív, politikától mentes nézőpont megtartása, azonban a téma kapcsán sokszor sajnos nehéz (vagy lehetetlen) ettől elvonatkoztatni.

Rendkívül szimpatikus az az erőfeszítés, amellyel az EBESZ és a demokratikus intézményekért felelős irodája (ODIHR) igyekszik kialakítani a dialógust, és fórumot biztosítani az ezzel foglalkozó civil és tudományos szervezeteknek az emberi jogok, ezen belül is a vallás- és lelkiismereti szabadság területén.

A konferenciát az EBESZ bécsi székházában rendezték, amely a volt császári palota egyik szárnyát foglalja el a Hősök terén, Bécs szívében. Előzetes regisztráció és komoly biztonsági ellenőrzés után jutottunk be a székházba, amelynek második emeletén impozáns konferenciaközpont kapott helyet. A nagyteremben minden résztvevő állam és egyéb szervezetek képviselői kaptak helyet a hatalmas tárgyalóasztal körül, saját mikrofonnal és az asztalba épített konnektorokkal a laptopok, telefonok és egyéb kütyük zavartalan működéséhez. Az előadásokat és hozzászólásokat hat nyelvre szinkrontolmácsolták.

A nagyterem (saját fotó)

A nyitó- és záróülés között három szekcióülés zajlott, ahol előre felkért előadók vezették be a témákat, majd a teremben résztvevő küldöttek és képviselők szólhattak hozzá azokhoz.

A szekciók témái felölelték a diszkrimináció alapvető okait és azok kezelésének helyes gyakorlatait, illetve az oktatás és civil társadalom szerepét ezek megelőzésében és kezelésében.

Kiemelnék két számomra emlékezetes és fontos gondolatot a felkért előadóktól.

Jan Figel, az Európai Unió Különleges Követe az Európán Kívüli Vallásszabadságért elmondta, hogy a szabadság nem működik felelősség nélkül, hogy a követendő kulcsszó a testvériség (fraternitás), és hogy a vallás- és hitbéli szabadság egyfajta lakmuszként szolgál a többi alapjog érvényesülésének méréséhez.

Ioannis Dimitrakopoulos, az Európai Unió Alapvető Jogokért felelős ügynökségének tudományos tanácsadója pedig kiemelte, hogy üdvözlendő, hogy az EBESZ résztvevő államainak alaptörvényei legtöbb esetben tartalmazzák a vallásszabadságot, mint alapvető jogot, és a nemzetek küldöttei ezt hangsúlyozzák is, de a valódi kérdés az, hogyan szűrődnek le ezek az ideálok a mindennapi élet szintjére, mint például rendőri intézkedéskor egy gyűlölet-bűncselekmény kapcsán vagy egy hatósági intézkedés során egy vallási közösséggel szemben.

Szembeötlő volt, hogy a résztvevő civil szervezetek zöme valamilyen iszlám közösséget képviselt, és felhívta a figyelmet valamely őket ért atrocitásra, joghátrányra vagy sérelemre, amelyet az érintett kormányok képviselői rendre igyekeztek cáfolni.

Említettem a vallás és a politika átfedését. Több szekción átívelve zajlott a „nyilatkozatháború” az ukrán és orosz ortodox egyházak, a hozzájuk köthető civil szervezetek és kormánydelegációk között a Krím, az ukrajnai helyzet, valamint az ukrán ortodox egyház elszakadása kapcsán a Moszkvai Patriarchátustól.

Egy ennél kisebb, de annál viharosabb összeszólalkozás Ciprus megosztottsága miatt is kialakult. Itt is egy vallási kérdés felvetése nyomán keveredett vitába a ciprusi és a görög kormánydelegáció a török küldöttel, aki még ügyrendi vitát is kezdett az ülés moderátorával, mert nem kapott annyiszor szót, ahányszor szeretett volna.

Első ránézésre talán úgy tűnhet, hogy egy nagy asztal körül egymásnak feszített nyilatkozatok előadásával nem fognak feloldódni a konfliktusok. Ha azonban ezek mögé nézünk, és meglátjuk azokat a kétoldalú egyeztetéseket, amelyek a nyilvános nyilatkozatok elhangzása után indultak el, akkor látszik, hogy megéri a befektetett energia és idő az EBESZ részéről, és talán van remény a konszenzusra.

- M. A.

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!