Reli

Az Ifjú pápa istenképtelensége

2019. július 24. - Reliadmin

Az első, ami egy munka utáni forró nyári délutánon erőt vett rajtam a döbbenet volt. Igazából nem is emiatt a sorozat miatt fizettem elő a szolgáltatónál, hanem gyermekkorom nagy élményének, a Twin Peaks-nek harmadik évadát akartam megnézni, viszont abból csak egy rész volt egy héten, s ha már fizettem, akkor szétnéztem más sorozat után is. S elkezdtem nézni Paolo Sorrentino Az ifjú pápa című sorozatát. Semmit sem tudtam róla. Valahogy kimaradt. Nem olvastam róla kritikát, nem olvastam én semmit. S nézni kezdtem. S borzongani. Mert az első kérdés, a legelső mondat, ami elhangzik megdöbbentett. Miről feledkeztünk meg?  S erre XIII. Pius pápa nagyon gyorsan választ ad. Megfeledkeztünk Istenről. Felmerül a kérdés, s ebben az írásban erre is próbálok választ adni, hogy milyen Istenről, vagy pedig milyen istenről feledkeztünk meg. A különbség a szó kétszeri leírásában lényeges. Istenről, akiről a keresztény egyházak egyértelműen hiszik és vallják, amit a különböző keresztény vallások tanítanak, vagy pedig istenről, egy olyasmiről, mint a Dogma című filmben, Jézus haver személye. Vajon milyen lehet az Istenképe ennek a pápának, egyáltalán van-e Istenképe? S milyen a körülötte élő személyek Istenképe? Mivel, hiába az előtérben Lenny Bellardo van, de maga a sorozat három személy körül játszódik. A pápa, az őt felnevelő apáca Mary nővér, valamint Angelo Voiello bíboros háromszögét láthatjuk.

The Young Pope.png

(forrás)

Ha nagyon merészen fogalmaznék ez bizonyos szinten – s tudom, minden hasonlat csal – a szent családra emlékeztet engem. Adva van Mary nővér (már a neve is jellemző: Mária), aki mindent megtesz a háttérből, hogy a „fia” (fiai, hiszen van még egy fiatal, a sorozatban tragikus sorsú bíboros) minél magasabbra jussanak. Adva van Voiello bíboros, aki először kétségbeesve, megdöbbenve veszi tudomásul az új pápa lépéseit, aztán lassan megérti, elfogadja őt, sőt segítőjévé válik. S ez a két ember, valahol nagyon mélyen, szinte halálosan szereti egymást, de betartják az egyház szabályait, reguláit. S ezzel el is érkeztünk ahhoz a kérdéshez, hogy vajon milyen lehet Lenny, a pápa Istene. Vajon az a szeretet istene, vagy pedig az ószövetség haragvó, már-már bosszúálló istene? A szeretet Istene-e, sőt számít-e a szeretet a kérdésben egyáltalán. Vajon nem-e egy a szülei által elhagyott, egész életében nekik bizonyítani akaró, duzzogó árváról van szó, aki valamilyen „isteni” ötlet útján kezébe kapta a kulcsokat? Van-e egyáltalán hite a pápának, vagy pedig úgy gondolja, hogy a Isten valami csendes, a világot magára hagyó, durcás öregúr, aki néha-néha, utasításra belép az ember történelmébe? S ezt az utasítást a pápa adhatja ki. Nagyon jellemző erre az a jelenet, amikor az afrikai – korrupt – apácát „intézi el”, mondván: „Oh, Uram, add, hogy egymás szemébe nézhessünk. Tovább már nem halogathatjuk ezt az ügyet. Mindenképpen beszélnünk kell Antonia nővérről.” (Mondjuk maga a jelenet szenzációs, ahogy a kamionok, mint gyertyák világítanak…)

Maga a sorozat öntörvényű, akaratos, kilép a megszokott tendenciákból. Nem mondja az egyházra, hogy jó. Nem mondja azt sem, hogy rossz. Az egyház, a közösség másodlagos. Ez a pápa nem része a közösségnek. Nem az a dolga. Ez a pápa uralja a közösséget, felette áll, mindenki tőle függ. Még saját legközelebbi munkatársait is látszólag terror alatt tartja. S mindeközben mindez nem érdekli. Minden úgy lesz, ahogy ő mondja, mert ő a pápa.

Az első részek alatt úgy éreztem, milyen jó, lesz majd egy sorozat, amelyet nyugodtan szidhatok, amely ellen lángpallossal indulhatok harcba, s nem is kell sokat mondanom, elég az, hogy milyen sorozat az, amelyben nincs egy kedves, egy szerethető személyiség, amely mellé oda lehet állni, amelyet magáénak érez az ember. S milyen jó, hogy a mi egyházunk – én mint katolikus mondhatom ezt – nem ilyen. Részben fenntartom az előbb írtakat. A mi egyházunk – már amennyit én látok belőle – általában nem ilyen. Viszont a szerethető kérdésnél változott a véleményem. A szereplők egyre inkább emberiek lettek. Maga a pápa is, de számomra a leginkább a gyakran ármánykodó, Voiello bíboros kezdett közelebb kerülni. Egy olyan ember, aki egész életében politizált, ügyeket intézett, mellesleg paposkodott, néha gyorsan gyónt, minden estéjét egy súlyosan fogyatékos fiatallal tölti, aki megerősíti hitében. Annyira emberi, s annyira szép. Annyira jézusi.

Apropó Jézus Krisztus. Nos, ő az, aki kimarad a filmből. Persze a kereszt megjelenik, már a nyitó jelenetben is, de Krisztus kimarad. Nem fontos. Másodlagos. Neve egyetlen alkalommal sem hangzik el a sorozatban, illetve egyetlen alkalommal, amikor felsorolják a pápa címeit. S újabb kérdés, amire keresnünk kell a választ: vajon működhet-e az egyház Jézus nélkül?

Számos kérdést tettem már fel eddig. Van-e a pápának Istenképe? Van-e a pápának hite? Vajon milyen az Isten? Vajon működhet-e az egyház Jézus nélkül?

Számos kérdés, s még többet vet fel ez a film, hiszen, ha megvizsgáljuk Jézust és megvizsgáljuk XIII. Piusz egyéniségét a kettő látszólag abszolút nem fér össze. Jézus megszólította az embereket, tanítványokat gyűjtött, betegeket gyógyított, s legfőképpen meghalt az emberekért, még Lenny – látszólag – gyűlöli az embereket, a hit másodlagos nála, a hatalmat szolgálja. Lényegében egyetlen bibliai gondolat köré gyűjti az egész mondanivalóját, s ez: „Te, Péter, azaz kőszikla vagy és én erre a kősziklára építem egyházamat.” (Mt 16,18) Lényegileg: te döntöd el mi a jó, mi a rossz, ha valamit jónak gondolsz, azt az Isten is jónak gondolja, ha valamit rossznak, azt az Isten is rossznak. Ez pedig hihetetlenül veszélyes lehet, ha egyetlen ember döntései, mindenféle kritika nélkül átmehetnek, nincs kontrol, nincs fék és ellensúly.

Az ifjú pápa istenképéről szerettem volna írni, s bevallom nem biztos, hogy sikerül. A számos kérdésből, amit leírtam, s a számtalanból, amit nem, egy van, amire talán tudom a választ. Van-e szeretet ebben az emberben, akit Lennynek, vagy XIII. Piusznak neveznek. Egészen a kilencedik részig kellett várnom a válaszra, s megkaptam. Amikor megtalálják a pápa – soha el nem küldött – szerelmes leveleit. S kinek szól? Egy nőnek? Vagy az Isten felé kiáltás? Egy fajta Mária Magdolna parafrázis? Számos kérdést vet fel.

Mi a szebb szerelmem, az elveszett szerelem, vagy a megtalált szerelem. Ne nevess ki kérlek, tudom, esetlen vagyok és naiv, ha a szerelemről van szó, és egy popszámból lopom a kérdéseimet. Ez a kérdés nem hagy nyugodni és végletekig megingat szerelmem. Megtalálni, vagy elveszteni? Körülöttem, mindenki sóvárog valami után, de vajon elvesztette, vagy rátalált? Nem tudom. Egy árva ezt nem tudhatja. Egy árva lemaradt az első szerelemről, a szülei szeretetéről. Ez az oka az esetlenségének, a naivitásának. Azt mondtad nekem, a kiürült kaliforniai parton, hogy megfoghatom a lábad, de nem tettem meg. Ez szerelmem az elveszett szerelem. Egyfolytában azon tűnődöm attól a naptól fogva, hogy mi lett veled, s hol lehetsz most. És, hogy te eltékozolt ifjúságom fényes sugara, elvesztetted, vagy rátaláltál. Nem tudom. S nem is fogom megtudni. Már a nevedre sem tudok visszaemlékezni – szerelmem. És nem tudom a választ, de valahogy így képzelem el. A választ. Végső soron nincs választásunk. Rá kell találnunk.

Annyira szívesen írnám, hogy ez egy jó sorozat. Vagy annyira szívesen írnám, hogy ez egy borzalmas, egyházellenes sorozat. Egyik sem igaz. Ez egy elgondolkodtató film. Ma, amikor a világ küzd önmagával, amikor sokan pápábbak akarnak lenni a pápánál, egy gondolatkísérlet. Egy olyan gondolatkísérlet, amely nem akarja lejáratni az egyházat, sőt. Alapgondolata a megtisztulás, a megnyílás, a megújulás.

Még azt sem írnám, hogy tudom, milyen Istenképe van XIII. Piusznak. Egy dolog bizonyos. Egyéni. Sajátos. Ahogy mindannyiunk Istenképe az. Az számomra egyértelmű, hogy ez a sorozat egy dologra – nekem – jó volt. Elgondolkodtatott. Elgondolkodtatott, hogy vajon én mit gondolok Istenről, mit gondolok az egyházról, a papságról, a szerelemről, s számos dologról. Kiknek ajánlom megnézésre? Az egyházban hívőknek. Mert rá fognak döbbenni, elsődlegesen Istenben kell hinni. Az egyházat gyűlölőknek. Mert rádöbbennek, elsődlegesen Istenben kell bízni. S a teológusoknak. Hogy rádöbbenjenek, Isten sokkal, de sokkal több annál, hogy mi azt szavakkal leírjuk. Még akkor is, ha ezt a témát kutatjuk, erre szánjuk az életünket. S talán akkor megérthetem, megérthetjük, mennyire lényegtelen azt kutatni, vajon milyen XIII. Piusz istenképe. Mert akkor már csak az én, a mi hitünk kérdései merülnek fel. Nos, eme sorok leírása után, meggyújtva a pipámat (ha már a pápa dohányozhat, egy pipát én is engedélyezhetek) sorba veszem az ügyeimet. S mennyi olyan van, ami nem tűrhet halasztást. De én, egyszerű kis teológus, nem merem az Urat utasítani. Kérni? Nos, talán igen. S ebben segített ez a film. Hogy merjek kérni.

- Dudás Róbert Gyula

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Marc Chagall életútja és az abban megjelenő vallási elemek és motívumok – Második rész

Marc Chagall-ról szóló cikksorozatunk első részében már beszéltünk arról, hogy a festő személyes és nagyon sajátos, zsidó – keresztény motívumokat megjelenítő ikonográfiája miként alakult ki. Milyen volt az az őt körülvevő politikai – társadalmi erőtér, ami meghatározta, milyenek voltak az előtte álló minták és kik voltak a mentorai. Röviden áttekintettük, hogy milyen hagyományokhoz volt hű és milyen nyugat-európai áramlatok voltak rá hatással. Ebben a részbe pedig, ahogy arról már szó esett a Fehér keresztre feszítés címet viselő festményével fogunk kicsit részletesebben foglalkozni.

Maga a keresztre feszítés a kivégzés egy olyan formája volt, amelyet a rabszolgák, idegenek, és a legaljasabb bűnözők számára tartottak fönn. A katonai szökevényeken kívül a római polgárok rendszerint védve voltak ettől a halálnemtől.

Több zsidó festőnél is tetten érhető Jézus zsidóként való ábrázolása, akár csak Chagallnál. Az ő egyik legkorábbi ilyen témájú alkotása egy 1930-as rajz, ahol Jézust már imakendőben ábrázolja, egy dél-francia tájon keresztre feszítve egy ablak előtt. Ennek elkészítése után nem sokkal Berlinben járt, ahol már erős zsidó ellenes közhangulat uralkodott, ami a zsidó üzletek ablakainak betöréséhez vezetett. Így ez a korábbi motívum új jelentést is kapott. Ez után 1931-ben 2 hónapra a Szentföldre utazott, ahova a tel-avivi múzeum megnyitójára érkezett: „Messziről özönlene a Siratófalhoz a sárga, kék és vörös köpenyes, szőrmesapkás zsidók. Sehol másutt nem látni ekkora kétségbeesést és ennyi örömet.” Később további hatást gyakorolt rá egy másik munkája is: Ambroise Volland művészetritikus és gyűjtő megbízta a Biblia illusztrálásával. Ezen három évig dolgozott; az ezzel töltött időben elutazott Amszterdamba, ahol Rembrandt (akiért már fiatal korában is rajongott és bibliai témájú munkáit tanulmányozta).

A Fehér keresztre feszítés 1938-ban készült a második világháború előtt. Bár a mű középpontjában Jézus keresztre feszített alakja látható, mégis az alkotót körülvevő események érhetőek rajta tetten, nem pedig az evangéliumi történések. Az időpont egybe esik azzal, hogy a náci németek megszállták Ausztriát és lerombolták a müncheni (Kristalnacht)[1], majd a nürnbergi zsinagógát, a német zsidókat pedig koncentrációs táborokba hurcolták és kezdetét vette a szervezett zsidóüldözés. „Európa pedig némán tűrte, ahogy Jézust újra keresztre feszítik.” Nem a konkrét eseményeket festette meg, azok, mint allegória jelennek meg a vásznon.

chagall.jpg

Marc Chagall: Fehér keresztre feszítés

Chagall számos vizuális elemmel hangsúlyozta a festményen Jézus zsidóságát: 1. a szokásos ábrázolástól eltérően nem fehér gyolcs van a teste köré tekerve, hanem imakendő; 2. a kép közepén alul látható egy égő menóra; 3. a kereszt fölött ószövetségi alakok, a gyászoló ősatyák; 4. az INRI[2]-n pedig arameus nyelvű a felirat, miszerint a „názáreti jézus, a zsidók királya”. A nem statikus elemek is hangsúlyosak: az égő épület (orosz falusi házak), a katonai roham és a hajókkal menekülő emberek pedig az aktuális, otthonában zajló események allegóriái; a Szovjetunióban zajló eseményekre történő utalások.

Később is számos, az események változását bemutató művei készültek, így 1940-ben a helyzet romlásával egy új változatát is elkészítette a Fehér keresztre feszítésnek. Ezen Jézus kapedlit visel, az INRI felirat helyén pedig a 10 parancsolat olvasható. Európában már nem csak hogy nincs fénysugár, ami megvilágítaná Jézust, de a menóra is felborult. Ez után egy évvel készültek a Kálváriára vezető út vázlatai és a Sárga Krisztus, ezt követte a Leszállás a keresztről, illetve 1943-ban festette meg a Sárga keresztre feszítést.

Ezek után is tovább foglalkozott a témával, így itt meg kell még említenünk a rajzaival illusztrálva, 1953-ban megjelent Avrom Szuckever által írt, Szibir című ciklust, amely a vilnai gettó felszámolása után a város csatornáiban élő 10 zsidóról szól. Művészetének egyik legnagyobb jelentőségét az adja, hogy a számos tragédia, amit átélt, nem bénította le. Soha nem törődött bele az ember boldogtalanságába és megcsúfolásába.

Épp úgy, ahogy rá is számos elődje és kortársa hatott, igaz ez vele kapcsolatban is másokra vonatkozóan: így például magyar, szintén zsidó származású kortársára, Álmos Imrére is, akivel Párizsban töltött évei alatt személyes kapcsolatban is álltak. Álmos munkáira nem csak témáját vagy a használt technikákat tekintve volt hatással, de magát Chagallt is megrajzolta számos alkalommal.

A sorozat következő részében az ő kapcsolatukról és az annak eredményeként született alkotásokról lesz szó.

 

- Paizs Melinda Adrienn

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

Megjegyzések

[1] A kristályéjszaka, központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938november 910-én. Az akcióra ürügyként egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása szolgált. 

[2] „Kereszt-ereklye, a megfeszített Jézus feje fölé erősített, 40x25 cm-es fatábla. Arámul, görögül és latinul áll rajta Jézus elítélésének oka, amint Pilátus gúnyolódva mondta: „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. (Magyar Katolikus Lexikon)

 

Irodalomjegyzék

  1. Dombrovszky Ninette: Ábrahám áldozata (1 Móz 22, 1-18). A biblikus téma Chagall művészetében. Doktori disszertáció. ELTE, Művészettörténet – tudományi Doktori Iskola, Bp., 2008. (Online: btk.elte.hu/art/dombrovszky/diss.pdf, 2019.05.21)
  2. Ziva Amishai – Maisels: Hit, etika és a holokauszt – A holokauszt krisztusi jelképei. In.: Múlt és jövő, Bp., 2002/2-3. 121-137. (Online:http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/577/, 2019.05.27.)
  1. Dávid Kata: Chagall. Corvina Kiadó, Bp., 1971.
  2. Salamon Vera: A rejtőző város költője – Avram Szuckever. In.: Múlt és Jövő, Bp., 1991/1: 5.
  3. Vassilios Tzaferis: A keresztre feszítés: régészeti bizonyítékok. : Múlt és Jövő, Bp., 1991/4: 36-42.

 

Konferencián jártunk 3. - EASR 2019

2019 június 25 és 29 között került megrendezésre az EASR (European Association for the Study of Religions) éves konferenciája. A helyszín Észtország egyetemvárosa, Tartu volt, a fő téma pedig a Religion – Continuations and Disruptions címet kapta. 

Tartu Észtország második legnagyobb városa, egyben tudományos és kulturális központja is. Itt található ugyancsak az ország legrégebbi egyeteme, melyet 1632-ben alapítottak. Népessége 95 ezer fő körül mozog.

A konferencián több, mint 600 fő vett részt, így igencsak gazdag volt az előadások és a bemutatott témák palettája. Ezt a leginkább talán úgy lehet jól érzekeltetni, ha bepillantunk a szekciók listájába, melyet itt tehetünk meg: https://www.conftool.com/easr2019/index.php?page=browseSessions&cols=4&mode=table.

A nyitóünnepség és néhány keynote előadás megtekinthető ezen a linken (angol nyelven): https://www.youtube.com/playlist?list=PLEdTKsq-dX2r6ubVflJye2aexYlKDey-G. A keynote előadásokat a következő előadók tartották:

  • Michael Stausberg
  • Zvi Bekerman
  • David Thurfjell
  • Lotte Tarkka
  • Sonja Luehrmann
  • Timothy Insoll.

A konferencia a színvonalas programok és előadások mellett remek ételekkel, kulturális programokkal és diszkóval  is készült a résztvevők számára. Ezen kívül lehetőségett biztosított előzetes jelentkezés útján egy-egy kiválasztott fiatal, pályakezdő kutatónak, hogy eltölthessen egy közös ebédet egy már elismert kutatóval és megoszthassa vele kérdéseit, kutatási témáját és jövőbeli terveit.

Végezetül pedig összeállítottunk egy rövid kis képgalériát Tarturól és a konferenciáról, mely alább megtekinthető.

 

 

- Barcsa Krisztina 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

Források

Bűneink bocsánatakor hogyan óvják titkainkat?

A legtöbb vallási hagyomány fő elemei közé tartozik, hogy segítsenek valamilyen módon megszabadulni a bűnök súlyától és bűnbocsánatot nyerni. A közel-keleti és európai kultúrában ennek komoly hagyománya van, a judaizmustól kezdve a kereszténységen át az iszlámig és az új vallásos mozgalmakig. Ugyanekkor a keleti nagy vallásokban, mint a buddhizmus vagy a hinduizmus is megjelenik mind az igény, mind a megoldás a feloldozásra.

A gyónás intézményesülésének egyértelműen legszignifikánsabb képviselője a Katolikus Egyház, ahol a IV. Lateráni Zsinat (1215) írta elő az évenkénti egy alkalommal kötelező gyónást a hívek számára.

Ezzel párhuzamosan a gyónás szentsége, illetve annak megőrzése is megjelent – immár, mint szigorú előírás – szintén a IV. Lateráni zsinat határozatai között. Ezzel azt mondhatjuk, hogy bőven a magántitokhoz való jog – mint egyéni szabadságjog – már létezett a világi jogrendekbe, illetve egyetemes emberi jogok közé ágyazódása előtt. És természetesen ma is része az 1983. január 25-én hivatalosan kihirdetett új római katolikus Egyházi Törvénykönyvnek:

983. kán.

– 1. §. A gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia.

– 2. §. Titoktartásra köteles a tolmács is, ha szerepel, valamint mindazok az egyéb személyek, akik a gyónásból bármilyen módon tudomást szereztek a bűnökről.

 

984. kán.

– 1. §. A gyóntatónak teljességgel tilos a gyónásból szerzett ismereteit a gyónóra nézve károsan felhasználnia még akkor is, ha a leleplezés minden veszélye ki van zárva.

–2. §. Aki hatóság szerepét tölti be, annak a külső kormányzatban semmiképpen sem szabad felhasználnia azt az értesülést, amit a bűnökről bármikor is gyónásban szerzett.

A magyar világi jogrendben is már évszázadokkal ezelőtt megjelenik a gyónásban hallottak titkossága, amely például Werbőczy István 1514-ben elfogadott Hármaskönyvének (Tripartitum) 16. Czím, 2. §-ában sajátos megfogalmazásban található meg (kiemelés: M.A.):

 „A bíró pedig két személyt képvisel: az egyik magán, a másik hivatalos személy. Megtörténhetik pedig, hogy mint magánszemély tud valamit és ugyanazt nem tudja mint hivatalos személy; a mint mondjuk, hogy tud valamit mint Isten, de nem tudja mint ember, miként az evangeliumi bizonyság szól: ama bizonyos napról és óráról (tudniillik az utolsó ítélésről) senki sem tud; sem az Isten angyalai, sem a Fiú, hanem egyedűl csak az Atya; a mit úgy kell értenünk, hogy a Fiúnak nincs tudása arról mint embernek, de van tudása mint Istennek. Épen ez áll a gyóntató papról, a ki tanúvallomástételre fölhivatván, mondhatná, hogy nem tudja a gyónásban hallottakat, mivel nem tudja mint tanú azokat. Igy a bírónak is a saját személyére tartozó dolgokra nézve, arra kell lelkiismeretét alapítania, a mit a nyilvános bíráskodás rendjén tudhat meg.”

A magyar jogrendben – elsősorban a büntetőjogban – tovább él ez a hagyomány, de más jogterületeken, mint a polgári vagy közigazgatási jog, is igyekeznek tiszteletben tartani ezt a fajta titkot, amelyet az ügyvédi és orvosi titokkal együtt hivatáshoz kötött titoknak is neveznek. Sajnos bizonyos esetekben megfigyelhető a titokvédelem erodálása, amikoris bizonyos csoportok vagy személyek igyekeznek hozzáférni legbensőbb titkainkhoz. 

Sokan úgy gondolják, hogy a gyónás csak szóban hangozhat el, de ez nem feltétlenül igaz. A Bibliában Ezekiel próféta könyvének 2. és 3. fejezetében szól arról, hogy egy könyvet kellett megennie, ami „gyászénekekkel, nyögésekkel és jajszókkal” volt tele. I. (Nagy Szent) Gergely pápa erre (és Ózeás könyvére) utalva írta, hogy a papoknak meg kell enniük az emberek bűneit. Ez a gyónásered-magyarázat is arra utal, hogy a szóbeliség a keresztény (katolikus) egyházban szabállyá vált ugyan, de ez sem a múltban, sem pedig a jövőben nem jelent kizárólagosságot. Külön érdekesség, hogy XVI. Benedek Pápa is áldását adta egy olyan telefonos applikációra, ami segít nyomon követni a bűnöket és meggyónni azokat.

A feltörekvő új vallásos mozgalmak közül a szcientológusoknál jelenik meg igen hangsúlyosan a gyónás intézménye. Ennek adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban ugyan heves viták folynak köztük és a hatóságok között, de az kétségtelen, hogy a gyónási titok megőrzését ebben a vallásban is igen szigorúan kezelik. A szcientológus lelkészek viselkedési kódexében, illetve felszentelési eljárásukban gyakorlatilag ugyanazok a szabályok fejeződnek ki, mint a fent idézett római katolikus egyházjogban.

Akárhogy is nézzük, a bűnbocsánat intézménye fontos és integráns része a vallások túlnyomó többségének, és egy olyan intézmény, amelynek világi átültetésére a szekuláris állam még talált egyenértékű megoldást. Tehát ennek az alapvető jognak a védelme együtt kell járjon a vallásszabadság, mint alapvető jog más aspektusainak védelmével a jövőben is.

- M.A.

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

A vallástudomány alapkérdései

Ezzel a rövid bejegyzéssel az a szándékom, hogy tegyek egy nagy hátralépést a blogban eddig leközölt rendkívül szerteágazó és érdekes cikkek színpadáról, és kissé távolabbról nyújtsak egy vázlatos és alapszintű áttekintést arról, ami minden cikkben közös – magáról a vallástudományról. Ehhez az áttekintéshez Walter H. Capps Religious Studies. The Making of a Discipline című kötetét használom vezérfonalul.

A vallástudomány alapkérdései:

  • mi a vallás? – ide tartozik a vallás definiálása, lényege, természete, alapelemeinek elkülönítése és beazonosítása
  • honnan ered a vallás? – vallás eredete (és jövője), fontos a temporális dimenzió
  • hogyan lehet leírni a vallást? – fenomenológiai megközelítés, leíró és összehasonlító szemlélet
  • mi a vallás célja és funkciója? – annak kutatása, hogy milyen szerepet játszik a vallás a társadalomban
  • hogyan nyilvánul meg a vallás? – a vallás megjelenésének formái, szimbólumok, a „vallás nyelve”

A vallással kapcsolatos tudományos vizsgálódás kezdetén igyekeztek annak lényegét, legalapvetőbb elemét tisztán és elkülönítve megragadni és beazonosítani azt, „ami nélkül a vallás nem lenne az, ami” (például Kantnál ez egyfajta erkölcsi imperatívusz, Schleiermacher-nél a végtelen és abszolút függés érzése vagy Rudolf Ottonál a numinózus a vallás elsődleges alapeleme).

Az eredet kérdésénél az a kiindulás a kulcs, hogy a vallás vagy annak alapelemi egyidősek az emberiséggel, a legkorábbi koroktól jelen vannak és hatást fejtenek ki. Egyik alapkérdés, hogy mi az oka a vallás születésének – az embert körülvevő ismeretlen és rejtélyes világtól illetve a haláltól való félelem, a halhatatlanság iránti vágy vagy valamilyen világnézet konstruálása? Az eredet keresése és a vallás alapelemekre való visszavezetése felveti az azok közötti kapcsolat kérdését.

A vallásfenomenológia ezeket igyekszik leírni és értelmes, plauzibilis rendszerbe, keretbe rendezni, valamint azt próbálja kifejteni, hogy a vallás jelensége hogyan jelenik meg az emberi tapasztalásban.

Ez a törekvés természetszerűleg elvezet a funkció kérdéséhez – milyen szerepet játszik a vallás az emberek életében, milyen szükségletek kielégítése hívta életre a vallást, milyen funkciót tölt be a vallás a társadalomban, mi a kapcsolata a kultúrával?

Ezek a kérdések mind-mind különböző perspektívákat és megközelítéseket igényelnek, ezek összessége alkotja a vallástudományt. A vallástudomány dinamikus, a vallásról való (tudományos) gondolkodás folyamatosan változik, alakul, fejlődik. A különféle megközelítések rugalmasak, a vallás tudományos vizsgálatának fő csapásait jelölik ki, és általában a saját tudományterületeikre érvényes meghatározást adnak a vallásról. Önmagában az egyes perspektívák, megközelítési hagyományok azonosítása és rendszerezése is szolgálhat felfedezéssel.

Nincs önálló, exkluzív, elkülönülő vallástudományi módszertan, mindegyik megközelítés, tudományterület a saját módszereivel vizsgálja a vallást (például a vallásszociológia a szociológia módszereivel, de egymás módszereivel is dolgoznak a különböző diszciplínák). A vallástudomány tárgya a társadalom, benne az emberrel, valamint a kultúra vallási jelenségeivel is foglalkozik.

 

- Tóth Péter

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Marc Chagall életútja és az abban megjelenő vallási elemek és motívumok - Első rész

A Chagallal foglalkozó elemzők nagy része, mint a festészet költőjét emlegetik. „A festészet – éppen úgy, mint a költészet – része az isteninek.” De hogy miért? „Chagall tudja, hogy az ésszerűtlenséget nem lehet a tények optikailag pontos regisztrálásával kifejezni, ehhez költővé kell válni és szabad kezet adni a fantáziának a megfogalmazáshoz. Miért lenne ez tilos a festőnek, ha a költő részéről természetes? Festészetének kísérője nem a tudomány, hanem a költészet.”

Személyes ikonográfiája zsidó – keresztény motívumokat jelenít meg, képes volt ezen két vallás jelképeit úgy megjeleníteni egy-egy alkotásán belül, ahogy nagyon kevesen. A zsidó – keresztény Európa gondolatát képviselte művészi eszközeivel. Ennek kialakulását azonban számos tényező befolyásolta. Legyen ugyanis egy művész bármilyen mértékben sajátságos alkotó, akkor is meghatározza az őt körülvevő politikai – társadalmi erőtér, ahogy az előtte álló és járó minták és mentorok is. Ahhoz, hogy megérthessük a képeit, ismernünk kell nem csak a közeget, ahonnan származott, aminek a hagyományaihoz hű maradt, hanem azokat a nyugat-európai áramlatokat is, amikkel a gyökerek összefonódtak munkásságában. Mai cikkemben ennek a gondolatnak a mentén szeretném bemutatni Marc Chagall életútját.

chagall.png

Chagall igazi világpolgár volt. Belorusz területen született, Vityebszkben. 1877 nyarán látta meg a napvilágot egy egyszerű zsidócsalád 9 gyermeke közül a legidősebbként; apja heringkereskedő volt. Leginkább a zsidó, francia és orosz nemzet határozta meg művészetét.

Vityebszkben, a város zsidónegyedében töltötte fiatal éveit, aminek a szimbólumait beépítette festészetébe is. Ebben a városban nem érvényesült a cári birodalom antiszemita politikája, a zsidók szabadon érintkezhettek a lakosság orosz felével. Így Chagallnak lehetősége volt, hogy paroszláv templomokban tanulmányozza az ikonfestészetet. 17 évesen határozta el, hogy festő lesz, ekkor szülővárosában anyja ösztönzésére beiratkozott egy művészeti szabadiskolába, majd egy évvel később Szentpéterváron hamisított iratokkal[1] beiratkozott a Képzőművészeti Iskolába, de az itt töltött időt elpocsékoltnak érezte. Bakszt[2] műtermébe szegődött, azonban itt sem találta meg, amit keresett: lázadt a polgári szemlélet ellen, nem akarta megérteni az őt itt körülvevő sznobizmust. 1909-ben tért vissza szülővárosába, ekkor és itt kezdett kialakulni sajátos formanyelve, ami mindig is része maradt munkáinak. „Chagall az orosz földet sosem rázta le teljesen a cipőjéről". Az ezt követő évben jutott el először Párizsba, egy neves ügyvédnek, Vivanernek a segítségével, ahol két évet élt: „Párizsban másodszor születtem.” Ez idő alatt hatott a képi ábrázolására a kubizmus, ami a formai elemek terén hagyott nyomot művészetében.

Párizsba érkezésekor eleinte az otthonról hozott emlékeit festette meg, a haszid – zsidó élet mindennapjait, ami kuriózumnak számított a kortárs – modern festészetben; ezekbe az otthonról hozott emlékekbe menekült, mert mikor megismerkedett az új áramlatokkal, mint például a már említett kubizmus vagy a szürrealizmus, üresnek találta azokat. A megrázkódtatáson, amit Párizs okozott számára a Louvre képtára segítette át. "Mikor a Louvre-ban a Manet-kat, Delacroix-kat, Courbet-kat láttam, - éreztem, hogy ez kell nekem és semmi más ... Rembrandt megbabonázott. Chardin. Fouquet, Géricault előtt is sokszor megálltam. Rég eltűnt jó barátaim! Vásznaitok fényében felragyog az arcom." Ekkoriban párizsi témájú művei is születtek, a Sárga Szoba címet viselő festményében bár parodizálja a kubizmust, a festményeken mégis tetten érhető, hogy azok nyomot hagytak látásmódjában.

Először Európa nyugati felén kezdtek a zsidók zsidó művészetet űzni - amely folyamatot Marin Bauer „zsidó reneszánsznak” nevezte. Egy olyan közegben történt ez, ahol az asszimiláltságuk már majdnem teljes volt; ebből adódóan az eredetük kutatása és ábrázolása vagy fájdalmas nosztalgiára vagy eredetkutatásra vezethető vissza, esetleg egyaránt mindkettőre. Chagall volt az a keleti, archaikusabb tömböt képviselő figura, aki felfrissítette ezt a már csak nosztalgia és folklorisztikus érdeklődés által életben tartott zsidó művészeti reprezentációt a nyugaton.

Szintén ezekben az években festette emberábrázolásának legnagyobb hatású műveit, aminek 3 rabbi portréja volt betetőzése. 1914-ben Berlinbe utazott egy kiállításának megnyitójára, majd onnan haza Vityebszkbe. Innen azonban nem térhetett vissza Párizsba, mert lezárták a határokat, 8 évvel később volt csak lehetősége a visszautazásra. A kényszerűen otthonában töltött évek alatt megházasodott és sok minden más mellett színházi díszletet és kosztümöket tervezett, valamint írni kezdte önéletrajzi művét, amit több mint egy évtizeddel később Párizsban adtak ki Ma Vie[3] címen.

Több zsidó festőnél is tetten érhető Jézus zsidóként való ábrázolása, akár csak Chagallnál. A munkásságában a keresztény misztika megjelenésének legfőbb motivációja egy barátja, Jacques Martin és az ő orosz származású zsidó felesége volt. Az ő egyik legkorábbi ilyen témájú alkotása egy 1930-as rajz, ahol Jézust már imakendőben ábrázolja, egy dél-francia tájon, keresztre feszítve egy ablak előtt. Ennek elkészítése után nem sokkal Berlinben járt, ahol már erős zsidó ellenes közhangulat uralkodott, ami a zsidó üzletek ablakainak betöréséhez vezetett. Így ez a korábbi motívum új jelentést is kapott. Ez után 1931-ben 2 hónapra a szentföldre utazott, ahova a tel-avivi múzeum megnyitójára érkezett: „Messziről özönlene a Siratófalhoz a sárga, kék és vörös köpenyes, szőrmesapkás zsidók. Sehol másutt nem látni ekkora kétségbeesést és ennyi örömet.” Később további hatást gyakorolt rá egy másik munkája, Ambroise Volland művészetritikus és gyűjtő megbízta a Biblia illusztrálásával. Ezen három évig dolgozott; az ezzel töltött időben elutazott Amszterdamba, ahol Rembrant (akiért már fiatal korában is rajongott) bibliai témájú munkáit tanulmányozta.

A Fehér keresztre feszítés 1938-ban készült a második világháború előtt; bár a mű középpontjában Jézus keresztre feszített alakja látható, mégis az alkotót körülvevő események érhetőek rajta tetten, nem pedig az evangéliumi történések. Az időpont egybe esik azzal, hogy a náci németek megszállták Ausztriát és lerombolták a müncheni, (Kristalnacht)[4] majd a nürnbergi zsinagógát, a német zsidókat pedig koncentrációs táborokba hurcolták és kezdetét vette a szervezett zsidóüldözés. „Európa pedig némán tűrte, ahogy Jézust újra keresztre feszítik.” Nem a konkrét eseményeket festette meg, azok, mint allegória jelennek meg a vásznon.

A cikk folytatásában ennek a művének az elemzéséről olvashat majd kedves olvasóm.

  

- Paizs Melinda Adrienn

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

Lábjegyzet:

[1] Zsidóként engedélyre volt szüksége az itteni letelepedéshez, azokhoz viszont még fiatal volt, így 2 évvel öregíteni kellett őt az okmányaiban, hogy megkaphassa.

[2] orosz modernista festő

[3] 1970-ben, a Gondolat Kiadó gondozásában is megjelent Életem címen ennek a munkájának a magyar nyelvű fordítása. A memoárkötet nagy része Moszkvában íródott, nem sokkal az előtt, hogy véglet elhagyta a Szovjetunió területét. Ebben az írásában élénken tárul az olvasó elé a vinyebszki zsidónegyed miliője, amiben felnőtt, de épp olyan intenzitással a párizsi élményei is megjelennek.

[4] A kristályéjszaka, központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938november 910-én. Az akcióra ürügyként egy Franciaországban szolgáló német diplomata meggyilkolása szolgált. 

Források:

  1. Dombrovszky Ninette: Ábrahám áldozata (1 Móz 22, 1-18). A biblikus téma Chagall művészetében. Doktori disszertáció. ELTE, Művészettörténet – tudományi Doktori Iskola, Bp., 2008.
  2. Ziva Amishai – Maisels: Hit, etika és a holokauszt – A holokauszt krisztusi jelképei. In.: Múlt és jövő, Bp., 2002/2-3. 121-137.
  3. Dávid Kata: Chagall. Corvina Kiadó, Bp., 1971.
  4. I.:[1] Képzőművészet (Két kiállítás; Chagall önéletírása magyarul; Mezei Ottó könyve M. Duchamp-ról). In.: Vigilia, 1971/január (XXXV. évf. 1. szám): 62.

 

[1] Ennél az egy cikknél, szerzőnek – a kötetben egyedülálló módon – csak a monogramja szerepel.

A Szent Grál legendája és megjelenése a popkultúrában

A Szent Grálról talán nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legismertebb ereklye, amelynek megtalálására már évszázadok óta tesznek kísérletet a különféle kutatók, kalandorok. Mindeközben, mint általában minden szent relikviát, a Szent Grált is számtalan legenda és rejtély veszi körül, melyekből biztosan ti is ismertek jó néhányat. Ezeket a történeteket több film, sorozat, regény is feldolgozza, így biztos mindannyian találkoztatok már a témával. Az alábbiakban néhány híresebb alkotást mutatok be, illetve olvashattok a Szent Grál legendájáról és a későbbi utóéletéről is egy-két rövid, bevezető gondolatot.

A Szent Grál legendájának gyökerei visszavezethetőek a kereszténység előtti kelta mitológiára, de keresztény legendaként is ismert. Írásos formában először a középkorban a XII. század környékén jelent meg például Chrétien de Troyesnél illetve Robert de Boronnál.

Több legenda is szól magáról a Szent Grálról illetve a későbbi sorsáról. A kiindulópontja ezeknek az utolsó vacsora, valamint Jézus keresztre feszítése, ez a történet Robert de Boronnál fedezhető fel először. A legendák szerint Jézus a Grálból ivott az utolsó vacsoráján, majd pedig keresztre feszítésekor ebbe gyűjtötte össze Jézus vérét Arimathiai József. A története azonban innentől kezdve vesz más és más folytatást. A legismertebb ezek közül talán Artúr királyhoz és a lovagjaihoz fűződik, amikor is a Grál Arimathiai Józsefnek köszönhetően Britanniába kerül. Egy másik legenda szerint a Szent Grál Jézus keresztre feszítését követően a Szentföldre kerül, s ezer év után a keresztes hadjáratok során sikerül visszaszerezni azt, őrzésével pedig a Templomos Lovagrendet bízzák meg. De vannak olyan elbeszélések is, melyek szerint Jézus nem halt meg, hanem a Grálnak köszönhetően megmenekült, majd pedig a későbbi Franciaország területén élt.

A Szent Grállal kapcsolatban abban sincs konszenzus, hogy pontosan milyen tárgy is lenne. Egyesek szerint egy díszes kehely, míg mások szerint csupán egy egyszerű kupa, de vannak olyan elképzelések is, miszerint a Grál inkább egy láda vagy pedig nem is tárgy volt, sokkal inkább egyfajta szimbólum. Több esetben is csodálatos gyógyító képességet tulajdonítanak a Grálnak.

Rengeteg ember próbálta már megfejteni azt, hogy hogyan néz ki a Grál, hol és kik őrzik. Gyakori kérdés az is, hogy valóban létezett-e a tárgy valaha is, vagy csak a legendák történeteiben szerepel, mint egyfajta misztikus eszköz, aminek nincsen valóságalapja.

Kattints a képre a galéria megtekintéséhez!

Megjelenése a tömegkultúrában

Számtalan film, sorozat, könyv szól a Szent Grálról, Artúr királyról vagy a templomosokról, a Grálhoz kapcsolódó rejtélyekről, esetleg összeesküvés-elméletekről. A legismertebb ezek közül az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989), amiben Indiana Jones és társai erednek a Szent Grál (és Jones apja) nyomába, ahol az üldözőik mellett náci katonákkal is összetalálkoznak, de a végén rálelnek a Szent Grálra. A filmben a Grál egy egyszerű fa kupaként van ábrázolva, ellentétben a díszes, aranyozott ábrázolásmódokkal.

Nem lehet említés nélkül hagyni a kétezres évek egyik nagy könyvsikerét, a Dan Brown által írt Da Vinci kódot, amely könyv (2003) és film (2006) formájában is megjelent. A történet szintén a Szent Grál megtalálásáról, a Grált övező mítoszokról, titkos társaságokról szól.

A komoly és rejtélyekkel teliszőtt történetek mellett a humorosabb történet feldolgozásokra is sor került, elég csak a Gyalog Galoppra gondolni, ami szintén Artúr király és a Szent Grál megtalálásának történetét dolgozza fel.

De meg lehet említeni még például az Excalibur (1981) vagy A halászkirály legendája (1991) című filmet, sorozatok közül pedig a Templomosok az, amelyik a Szent Grált őrző társaság, a Templomosok történetét mutatja be. A történet maga fikció, a Templomosok utolsó éveit mutatja be. A sorozat története szerint 1291-ben Akkó ostrománál a Szent Grál elveszett és a cselekményszál annak megkeresése körül bontakozik ki.

Utolsóként egy japán animét szeretnék megemlíteni. A Fate/Zero című sorozat cselekménye az úgynevezett Szent Grál háború köré összpontosul, melynek során 7 mágikus erővel bíró, a Grál által kiválasztott mester igyekszik megszerezni a Szent Grált. A győztes pedig nyer egy kívánságot, mely kívánságnak nincsenek földi korlátai.

A felsorolást még hosszasan lehetne folytatni más történetekkel is, hiszen a téma a körülvevő legendáknak, rejtélyeknek, titkos és kevésbé titkos társaságoknak köszönhetően népszerű, számtalan helyen és műfajban lehet találkozni a Grálra tett utalásokkal, a tárgyat körülvevő misztikus történetekkel. Ha ismertek olyan további történeteket, alkotásokat és legendákat, amelyekről most itt nem írtunk, küldjétek el nekünk kommentben vagy e-mailen - bővítsük együtt a listát!

 

- Kiss Szandra

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

 

Források:

History.com: Holy Grail. URL:https://www.history.com/topics/middle-ages/holy-grail#section_2

British Library: The Quest for the Holy Grail. URL: http://www.bl.uk/onlinegallery/features/mythical/grail.html

Camelot Project: The Holy Grail. URL: https://d.lib.rochester.edu/camelot/theme/holy-grail

 

Képek forrása: Google, Wikipédia

 

http://www.bl.uk/onlinegallery/features/mythical/grail.html

https://www.history.com/topics/middle-ages/holy-grail

https://d.lib.rochester.edu/camelot/theme/holy-grail

Programajánló – Mikulov, Szent hegy

Ezen a héten ismét egy programajánlóval érkeztem, ezúttal, kedves olvasóm, a Cseh Köztársaságban található mikulovi Szent hegyet (’Svatý Kopeček’) fogom röviden bemutatni neked.

Mikulov Csehország Ausztriával határos dél - moldvaországi területén található történelmi kisváros; a Pavlovi – hegység lejtőin terült el, alig több, mint 7000 lakost számlál. A magával ragadó macskaköves és színes belvárosban számos olyan történelmi emlék található, ami miatt érdemes meglátogatni a települést, így például: a középkori Liechtestein-vár, amit a Dietrichsteinek pompás barokk kastéllyá építettek át; a 15. században ágyútoronynak épült Kecskevár; vagy a Turold-barlangok barlangrajzokkal és denevérekkel. Az érdeklődők megnézhetik az egykori zsidó gettó épületeit is, látogatható a 16. századi zsinagóga és a temető. Keresztény vonatkozásban a legjelentősebb látnivaló a Szent hegyen (ami a maga 363m-es magasságával valójában domb) található Szent Sebestyén búcsújáró templom, ahonnan gyönyörű panoráma fogadja az oda érkezőket.

 

További képek megtekintéséhez kattintson a galériára!

 

A templom névadója Szent Sebestyén a római keresztényüldözések idején halt vértanúhalált, emléknapját január 20-án tartja számon a szentek naptára. Az ide vezető út Csehország egyik legrégebbi zarándokhelye. A hegygerincen felvezető ösvényen összesen 17 épület található, ebből 14 kápolna. Kialakításának kezdete a 15. századra nyúlik vissza, az 1622-es járvány végén, hálából kezdték készíteni a dombtetőn található kápolnát, amit 1623-ban szenteltek fel Szent Sebestyénnek, a pestisfertőzések elleni védelemért, ajánlva. Formája a 18. század közepéig változatlan maradt, a többi kiskápolna a 1750 és 1766 között készült, ezek Jézus kálváriáját szimbolizálják Jeruzsálemből a Golgota hegyre.  100 év távlatából kerültek először felújításra, szeptember 8-án, Szűz Mária ünnepén szentelték fel ismét 1865-ben, azóta itt két tradíció és út kapcsolódik össze.

Nem csak vallásos vonatkozásában jelentős azonban ez a terület. Természeti értékeiben is értékes a hegy, egyedülálló botanikai jellemzőkkel bír, ami egy tanösvényt követve is bejárható. A jura mészkő sziklái egy lapos felső és meredek lejtőkkel rendelkező ovális gerincet alkotnak. Számos törvény által védett növényfaj található a Szent Hegyen, így ez 1992 óta természetvédelmi terület is. A déli lejtőkön (törpe írisz, tollfű és hegyi csíra) különböző fajokban gazdag sziklás sztyepp húzódik, a keleti lejtőn pedig a galagonya által dominált bokrok vannak. Az északi lejtők erdővel borítottak a múltban. A változatos rovarvilág mellett találkozhatunk homok gyíkkal és az európai zöld gyíkkal, az elhagyott kőbányában pedig sas és bagoly is fészkel.

Bátran ajánlom a települést és a környező hegységet akár több napos programnak is. A hegyi túra után pedig kétségkívül kellemes felüdülést jelentenek majd a cseh sörök.

- Paizs Melinda Adrienn

 

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Konferencián jártunk 2. - II. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia

Ezúttal azonban nem csak részt vettünk a konferencián, de többen szervezőkként is közreműködtünk a blog szerzőcsapatából. Körülbelül másfél héttel ezelőtt, május 18-án került megrendezésre a II. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferencia Szegeden, a szegedi Vallástudományi Tanszék szervezésében.

Az I. Interdiszciplináris Vallástudományi Hallgatói Konferenciát még 2018 áprilisában azzal a céllal hívta életre az ELTE Vallástudományi Tanszékének Hallgatói Képviselete, hogy minden évben rendszeresen, de változó helyszínen a vallástudománnyal vagy annak segédtudományaival foglalkozó hallgatók és fiatal kutatók számára fórumot biztosítson aktuális kutatási témáik bemutatására. 

Az idei konferencián rengeteg témában hallhattunk előadásokat két, párhuzamos szekcióra bontva - és ami kiemelkedő, hogy nem csupán valláskutatók színesítették az előadók palettáját. Sokan érkeztek más tudományterületekről vallástudományi témát bemutatva az interdiszciplinaritás jegyében. A konferencián olyan témákban születtek előadások, mint az új vallási mozgalmak témaköre, vallás és popkultúra, iszlám, zsidóság, rítusok és régészet, vallás az irodalomban, vallásfilozófia, valláspszichológia és végül, de nem utolsó sorban a legtöbb előadást a kereszténység vonatkozásában hallhattuk. Összesen körülbelül 30-40 fő vett részt előadókkal és hallgatósággal együtt. A színvonalas nyitóbeszédet az SZTE BTTK dékánjának, Prof. Dr. Gyenge Zoltánnak köszönhettük, a szintén emlékezetes záróbeszéd pedig Prof. Dr. Dr. Máté-Tóth András DSc, a szegedi vallástudomány tanszékvezetőjének nevét dicséri.

További képek megtekintéséhez kattintson a galériára!


Az elhangzott előadások absztrakjait itt olvashatják el az érdeklődők, a konferencia programja pedig itt érhető el.

Összességében talán nem túlzás azt mondani, hogy egy igen jó hangulatú, és hallgatói konferenciák tekintetében igen színvonalas eseményt sikerült életre hívni, amely aligha valósulhatott volna meg az előadók, a hallgatóság és a szervezők részvétele és munkája nélkül. Ezúton is külön köszönet mindannyiuknak!

- Barcsa Krisztina

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

Interjú Sipos Zoltánnal, az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia főszervezőjével

Idén harmadik alkalommal rendezték meg az Országos Keresztény Vállalkozói Konferenciát (OKVK). Ez alkalomból kerestük meg a Konferencia megálmodóját és főszervezőjét, Sipos Zoltánt kérdéseinkkel. Mivel a Reli egy vallástudományi blog, igyekeztünk olyan kérdéseket feltenni, amelyek a rendezvényt ebből a nézőpontból mutatják be. 

 

Mi az Országos Keresztény Vállalkozói Konferencia?

Éves alkalom, mikor a kereszténységet értékként felmutató vállalkozók találkoznak egymással. Egyfelől menedzsmentkonferencia, amely kifejezetten vállalkozókat, cégvezetőket és menedzsereket szólít meg, másfelől kapcsolatteremtési alkalom, de abban is van igazság, amit dr. Dabóczi Kálmán még BKK vezérigazgatóként mondott rá, hogy ez egy istentisztelet.

Az első két évben 300 fős rendezvényünk volt, mert a helyszín befogadóképessége ennyit engedett, idén már 500 fős helyre költöztünk, de ismét telt házzal futottunk, úgyhogy jövőre még több vendéget várunk.

_o4awf-a.jpg

Ha nem sértelek meg, ki Sipos Zoltán, és mi az, ami arra indítja, hogy szükség van egy ilyen rendezvényre? 

A válasz nagyon függ attól, hogy éppen kit kérdezünk. Én vállalkozó vagyok, az időm jelentős részében marketinggel foglalkozom. Több szakmai rendezvényt is szervezünk, ezzel és a reklámkommunikációs tapasztalatunkkal nemcsak lehetőségem, de képességem is volt megszervezni ezt az eseményt, Istennek hála pedig elhívást is éreztem rá. De az első rendezvény megnyitásán kívül én nem szerepeltem a színpadon sosem, nem rólam vagy a cégemről szól ez a rendezvény.

Voltak személyes kérdéseim, de nem mindenre kaptam választ, mert az egyházi lelki vezetők nem vállalkozók. Nehéz volt hasonló érdeklődésű vagy hitű vállalkozókkal találkozni, sőt sokszor csak véletlenül derült ki egyes üzleti partnerekről, hogy Krisztus-hitűek. Elgondolkodtam, hogy mi lehet ennek az oka, és tudnánk-e szervezetten találkozni, együtt gondolkodni. 

Mit szeretnél elérni az OKVK-val, van egyfajta ideális helyzet, amit megfogalmaztál?

Ha egy vállalkozó keresztény hitű, akkor ez átformálja őt magát is, ha pedig ő változik, ez hatást kell, hogy gyakoroljon a vállalkozására. Ha valakinek hite van, akkor mindent azon szűr át. Ha pedig ezt fölismerjük, teljesen világos, miért válik központi kérdéssé, sőt közüggyé az egyéni hit.

Szeretném, ha a keresztény vállalkozók fölvállalhatnák a hitüket, nem tartanának attól, hogy ez szakmai vagy üzleti megítélésüket rontja, mert ha így van, ha megmosolyognak vagy hátrányba hoznak valakit a hite miatt, akkor csorbul az egyik legfontosabb szabadságjogunk. Valóban tartunk attól, hogy itt vagyunk most Magyarországon?

Ha nincs okunk ettől félni, akkor is még van miért találkoznunk: kihívások, nehézségek érnek majd minket abban, hogyan hozzuk össze a személyes hitünk üzleti feladatainkkal és stratégiánkkal. Nyilvánvaló, hogy ezekről a többi hozzánk hasonlóval szeretnénk beszélni. 

Az ideális helyzetben tehát nyugodtan beszélhetünk és szívesen is beszélünk személyes hitünkről, ha kérdezik és annak helye van, a vállalkozások pedig értékalapú működést valósítanak meg.

Melyek azok a keresztény értékek, amelyekről úgy gondolod, hogy egy vállalkozónak követnie kellene? Miért gondolod ezeket fontosnak? Mi történne, ha ezeket betartanák?

Több utalást is találunk a Szentírásban arra, hogy a tehetség felelősséggel is jár, hogy tisztességes fizetést kell adnunk, az adófizetésben követnünk kell az állami szabályozást és gyarapodásunkkal szolgálatokat is kell vállalnunk. A keresztény gazdaságetika létező terület, mely nemcsak fenntarthatóvá, de szociálisan is érzékennyé alakítja a természetesen továbbra is profitorientált cégeket. 

Le szeretném bontani azt a buta elképzelést, hogy egy keresztény nem gazdagodhat, nem kérhet jó pénzt a jó munkájáért. A különbség nem ebben rejlik, hanem abban, hogy egy keresztény hová veti tekintetét mindeközben: van távolabbi és fontosabb célja is, így élete és vállalkozásai gyümölcseit hálával fogadja, de másképp is kamatoztatja, mint az, aki kizárólag a pénzért él. 

Követelmény a Konferencián való részvételhez valamely keresztény felekezethez való tartozás, illetve van esetleg arra vonatkozó becslésetek, hogy mely közösségek milyen arányban képviseltetik magukat? 

Ez a konferencia nem a kirekesztésről szól: nem keresztényeket is szeretettel várunk, de kérjük annak elfogadását, hogy mi azok vagyunk. Talán az érdeklődő és nyitott, de nem keresztény vendégeknek meg tudjuk mutatni, hogy milyen rejtett lehetőségek vannak a szívbéli és értékalapú bizniszmodellekben is. 

Nem ellenőrizzük és nem is szeretnénk ellenőrizni, hogy ki miben hisz – erre úgysem lenne lehetőség, mert a szívekbe nem látunk be. Minden jóakaratú embert szívesen várunk. 

Mérést csak az első évben végeztünk, mert végül úgy láttuk, ha nem tartjuk fontosnak, miért is kérdeznénk meg a hitéletre vonatkozó szenzitív adatokat. Akkor egyébként a résztvevői eloszlás a keresztény felekezetek országos átlagához tartott, nyilván a vallástalan és ateista résztvevők száma volt az átlagnál jóval alacsonyabb, illetve volt egy felülreprezentáltság a pünkösdista és karizmatikus hívők részéről a magyar társadalomban mért méretükhöz képest. 

wmmd2qog.jpg

Vannak vallások, ahol szintén vannak tanítások az üzleti morálról (mint például az iszlámban, de máshol is) Szerinted lenne értelme az OKVK-n bemutatni ezeket? Segíthetne ez a vallásközi tolerancia és békés együttműködés kialakításában?  

Mindenképpen üdvös a tájékozódás: aki attól fél, hogy valamely ideológia, vallás vagy új eszme veszélyezteti a hitét, az nem is hisz igazán. Azzal, ha a tudásunkat növeljük, csak még jobban megértjük az embertársainkat, sőt jobban megláthatjuk a minket összekötő elveket is. Jó ötlet, hogy a tematikánkban kitekintsünk, és keressünk egyféle közös vallásos vállalkozói minimumot, amelyről kiindulva aztán újraalkothatjuk a menedzsmenttechnikáinkat vagy akár vitázhatnánk is róluk. 

Mik a jövőbeli terveid, hová fejlődhet ez a kezdeményezés?

Nagyon világi (és igencsak édes) problémáink vannak: a legközelebbi kihívásunk megfelelő méretű rendezvényhelyszínt keresni, ahol nemcsak elfér 600-700 ember, de enni is tud, mindezt pedig a jegyárak emelése nélkül. Az igazi terv, hogy ezeket a vállalkozókat össze is tudjuk kötni egymással, sőt rendszeres találkozókon közösségeket építsünk. Létre is jött egy online networkingrendszer a konferencia résztvevői számára, mely most már a tesztelési fázisánál tart. Ideje már, hogy a keresztény vállalkozók megismerjék egymást és dolgozzanak egymással.

Nagyon köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál, és sok sikert kívánunk a folytatáshoz!

- M.A.

Ha tetszett a cikk, ajánld ismerőseidnek vagy kövess minket Facebookon, hogy ne maradj le az újabb izgalmas témákról és bejegyzésekről!

süti beállítások módosítása